Hogyan „melegítsen” be egy kezdő író?
Vannak, akik szerint a legjobb a mély vízbe azonnal beugrani. Azoknak is, akik nem (nagyon) tudnak úszni. Ugyanez az íróknál azt jelenti, hogy rögtön a „nagy projektet” kell írni kezdeni, vagyis álmaink regényét. Mások óvatosabbak, és az esetleges csalódások elkerülése végett azt javasolják, nem árt némileg „bemelegíteni”, valamelyes gyakorlatot szerezni az első komolyabb alkotás előtt. Ahogyan azt a sokak által olvasott korábbi posztunkban jeleztük, a kezdő írók számára ajánlatos lehet kisebb műfajokban, kisebb írásművekkel gyakorolni, mielőtt belevetnék magukat az igazi tervük megvalósításába. Ezúttal ennek lehetőségeit járjuk körbe kicsit részletesebben.
Írjunk picit, de rendszeresen
Kezdetnek egyáltalán nem szükséges valami határozott céllal írni, elég, ha bemelegítjük magunkat, mint egy nagyobb futóverseny előtt. A lényeg, hogy szokássá váljon számunkra az írás. Tűzzük ki például, hogy néhány hétig hetente legalább három alkalommal írunk egy-két órát. Ezeken az alkalmakon lehet, hogy csak „forró tollal” írunk, azaz papírra (vagy képernyőre) vetjük, ami épp eszünkbe jut: érzések, történetfoszlányok, a napi eseményekkel kapcsolatos gondolatainkat. De lehet akár naplót is vezetni ilyenkor. Már pár leülés után érezni fogjuk, ahogyan könnyebben megy az írás, formáltabbak lesznek a mondataink, tudatosabb a gondolatvezetésünk.
Próbálgassunk rövid műfajokat
Kézenfekvő, hogy novellát írunk ilyenkor, hiszen ez akár néhány oldalas is lehet, mégis eleje-közepe-vége történet, amelyet íróként kell végiggondolni, megtervezni. A témalehetőség lényegében határtalan, de eleinte biztosan segítség, ha az életünkből, a velünk történtekből merítünk, mert akkor kevesebbet kell a fantáziára bízni. Ebben a korábbi posztunkban adtunk néhány ötletet, mit lehet érdemes röviden (is) feldolgozni. Karácsony táján kiindulópontként használhatjuk az ünnepek során velünk történteket, például kínos családi beszélgetéseket, rosszul sikerült ajándékot, egy idős rokon magányosságát. A novellaírás legnagyobb haszna, hogy általa tét nélkül gyakorolhatjuk a figyelemfelkeltő kezdés megalkotását, a szöveg jó ritmusának megteremtését, egy-egy rövidebb, életszerű párbeszéd megírását, a kiegyensúlyozott, érdekes szövegszerkezet kialakítását.
Lehet cikk vagy poszt is
A rövidebb műfaj esetében nemcsak a novella jön szóba, hanem tulajdonképpen bármi, ami nem haladja meg a néhány ezer szavas terjedelmet. Így például próbálkozhatunk cikkekkel vagy bloggal is. Előbbi akár helyi lapnak, ha komolyabb műhely nem jön szóba. Utóbbi, vagy a blogok esetében pedig első alkalmakkor jelentkezhetünk egy számunkra szimpatikus bloggernél vendégposzttal, de akár indíthatunk saját blogot. Hátha van olyan téma, amelyben szívesen adunk közre rendszeresen pár bekezdésnyi gondolatot (ez lehet valamilyen gasztroblog, vagy a szakmánk közeli témakör), de akár a regényünk formálódásának történetét is megoszthatjuk.
Kicsiben is lehet komolyan
Amikor már jól mennek ezek a gyakorlatok, érdemes továbblépni, és immár a saját regényötletünkön is dolgozni. Egyrészt gondolatban, merthogy az írás szempontjából az is nagyon sokat számít, ha csak elkezdjük végigpörgetni magunkban az egyes jeleneteket, felépítjük a cselekményszálakat, próbálgatunk egyes konkrét párbeszédeket.
De lehet úgy is novellát írni, hogy azzal már egy konkrét regényt készítünk elő. Írjunk például novellát egy-egy hősünkkel, akiket már beleképzeltünk jövendő regényünkbe. Nagyon sokat számít, ha még így, tulajdonképpen tét nélkül igyekszünk megalkotni egy-egy karaktert, jellemvonásaival, reakcióival, érzelmeivel együtt. Helyezzük például a hősünket egy kávéházba, ahol egy szemtelen felszolgálóval kell dűlőre jutnia. Vagy büntesse meg egy parkolóőr, esetleg vegyen részt élete legborzalmasabb első randiján. Minél nehezebb szituációkba kerül, annál jobban tudunk játszani az érzelmi regisztereken, annál szélesebb skálán próbálgathatjuk ki, hogyan kell egy szereplő személyiségvonásait élethűen megrajzolni. Efféle előgyakorlatokat ráadásul többféle szereplővel is végezhetünk, sőt, akár többen együtt is szerepelhetnek a gyakorlásképp írt novellában.
Vagy egy kis történet keretében azt is elképzelhetjük, milyen lenne egy-egy fontosabb jelenet a tervezett könyvünkből. Akkor se aggódjunk, ha „túl jól” sikerül a gyakorlás, hiszen ebben az esetben akár bele is kerülhet majd a regénybe, sőt, további ötleteket adhat a cselekmény kidolgozásához.
Borítókép: Gabe Pierce / Unsplash.com