„Olyan viszonyban vagyunk, hogy bármit megkérdezhettem”

Egy pszichológus beszélget egy cigányprímással. Ez nem egy régi vicc kezdete, hanem egy izgalmas új könyv alapállása. Szokolszky Ágnes nemcsak Déki Lakatos Sándor élet- és családtörténetét tárta fel az Így muzsikáltunk című beszélgetőkötetben, hanem új kutatási irányt is nyit a témában. Az interjúban pedig mesél arról is, hogyan kell oral history könyvet megszerkeszteni, miként lehet összebékíteni menet közben mesét és valóságot, és miben voltak igazán különlegesek a cigányprímás-dinasztiák.

Read more

„Ha mindezeket nem örökítem meg, velem együtt a sírba kerül”

Gyerekkori barátjának kezdte leírogatni élete (életük) történetét, majd mások is biztatták: csináljon könyvet izgalmas jegyzeteiből. Így kezdődött Háry Pál memoárjának története, aki azt is elmeséli, hogy miért Világközepi élményeim lett a kötet címe, miért nem szabad csak úgy berakni különféle fiókokba a jegyzeteket, és milyen Amerikából telefonon keresztül írni egy könyvet.

Read more

„Köszönöm, most már jól alszom”

A mostani háború kavarta fel Szabó Zsuzsi évtizedekkel ezelőtti traumatikus emlékeit, és ennek hatására jelentette meg az 1986-os jemeni polgárháborúban átéltekről készült naplókötetét. Egy könyv megírása és kiadása gyógyító folyamat lehet – erősítette meg, de mesélt arról is, hogyan élte meg egykor a legreménytelenebb pillanatokat, és miként győzte le most a kétségeit.

Read more

„Elhangzott a legfontosabb mondat is: »tényleg minden így történt, ahogy leírtad!«”

Saját családjának megrázó története után a szülőfalujának históriáját is feldolgozta Kerekes Anna. Az eleki svábok hagyatéka kötet szerzőjével kihagyott kényes részletekről, a kutatómunka nehézségeiről és a NER nemzetiségi politikájáról is beszélgettünk.

Read more

„Tudatosan törekedtem arra, hogy ne változtassak az eredeti szövegen”

Versantológiák, bölcsességgyűjtemények és egy memoár után fiatal kutatóként egy szovjetunióbeli tanulmányútról készített naplóját is közreadta Kassai Tibor Látogatás a Birodalomba címmel. A szerzővel a kézirat sorsáról, a naplóírás kihívásairól és az 1958-as Szovjetunió meglepetéseiről is beszélgettünk.

Read more

„Nem akart senki felett ítélkezni”

Bajtársiasságot, felebaráti szeretetet és találékonyságot is tanulhatnak a fiatalabb generációk abból a megrázó emlékeket felidéző kötetből, amely egy német katona szibériai hadifogságának történetét meséli el a II. világháború után. Mivel a szerző már elhunyt, így a fordítóval, Pomázi Ferencnével készítettünk interjút ennek a különleges memoárnak a szerzőjéről, és a szöveg megszületéséről.

Read more

„Egy olyan emberi sors, amit a tankönyvekben biztosan nem talál meg”

Egy második világháború utáni kötet újrakiadásának különös története is kibontakozik abból a beszámolóból és interjúból, amelyet a Halló! Itt Péter! Péter beszél kötet kapcsán készítettünk. Egy budapesti zsidó család drámai története 1944-ben, és a fordulatok a későbbi évtizedekben.

Read more

„Mindenki számára tanulságos lehet, ahogyan a gyerekkoromról írok”

Ghánában kezdődött az élete, majd Magyarországon folytatódott Steve Boatengnek, aki rendhagyó módon itt talált új hazára, családra. Pálmabor és kukacok című önéletrajzi könyvében vall a gyerekkor és a beilleszkedés éveiről. Az interjúban pedig arról is beszél, mi motiválta a könyvírásra, és milyen ghánai hagyományokat őriz a családjában.

Read more

„Majdnem mindent szüleimnek köszönhetek”

Nem tipikus Kádár kori karriert futott be Rekettye Gábor egyetemi tanár, diplomata, akinek most jelent meg Villányból Tokióba című önéletírása. Számvetésről, párttagságról, tanulságokról és arról is beszélgettünk vele, miért nehéz egy önéletírásnak kiadót találni.

Read more

„A könyv a szeretet, az elfogadás és a tisztelet írása”

A kezdetektől 1941-ig dolgozta fel a kávéházi cigányzene történetét Nyerges Erika, akinek most jelent meg a „Húzd rá cigány, te örök, te áldott…” című kötete. A szerző mesél a témaválasztásról, a kötet újdonságairól, és arról, szerinte miért nem fog kihalni ez a hagyományos műfaj.

Read more