Ismeretek és tanácsok a könyvkiadási folyamattal kapcsolatban.
Mindannyian hordozunk egy olyan arcot, amelyet ritkán engedünk megismerni, a félelmeinket, gyengeségeinket – meséli Barbara Bell, mit akart megmutatni első regényében, a Végzetes vízióban. A pszichothriller szerzője beszélt a műfaj sajátosságairól és mestereiről, az élményszerű alkotási folyamatról és arról, hogy rájött: az írás nemcsak tehetség kérdése, hanem elsősorban kitartásé.
Egy kormányfői mondat ihlette új regénye történetét – meséli Virág Gábor az Áldatlan állapot című kötetéről. A pörgős thriller szerzője mesél még a második regény megírásának „gyötrelmeiről”, a borítótervezés hátteréről és a „bétázás” révén kapott segítségről.
„Hajlamosak vagyunk csak a két végletet látni: az úgynevezett „luxusescortokat” és a prostitúcióra kényszerített áldozatokat” – mondja Palotai Zója, aki Szexmunkás című új kötetében a „szakma középmezőnyének” hétköznapjaiba enged bepillantást. Szó esik az erotikus szóhasználat buktatóiról, könnyűdrogokról és segítő szándékú regényírásról is.
A könyvet nem azért vásároljuk meg, hogy azonnal elolvashassuk. Hanem azért, hogy bármikor elolvashassuk.
Nigériában, Magyarországon és az Egyesült Államokban is gyűjtött anyagot szülei életrajzi könyvéhez Daniel Mamah, az Ahogy a folyók összefolynak című kötet írója. A nigériai apától és magyar anyától származó szerző mesél a perfekcionizmus nehézségeiről és előnyeiről, a családi naplók és sztorik regénnyé alakításának munkájáról és arról, hogy miért írta meg magyarul és angolul is a könyvét.
Nem akarta a rendőr felismerni az autót vezető Fedák Sárit, Horger Antalra rálőtt a felesége, Hitlert pedig perbe fogták a müncheni „sörpuccs” miatt. Ilyen és ehhez hasonló híreken szórakozhatnak a Százéves hírek – 1924 című kötet olvasói. A sorozatnyitó kiadvány szerkesztői, Soós Gábor és Soós Anna azt is elárulják, miért volt nehéz kiválogatni a legérdekesebb híreket, mit tanulhatunk ma ezekből, és hogy nekik melyek voltak a kedvenceik.
Nem tűrte a szóismétléseket, az anglicizmusokat és germanizmusokat, a humort pedig „halálosan komolyan” vette – meséli édesapjáról, Velinszky Vilmosról a fia, Velinszky Tamás, aki az örökségként rámaradt aforizma- és disztichongyűjteményt most jelentette meg. Mit tanulhatunk ezekből a kissé divatjamúlt műfajú gondolatokból? Miért vált gyászfeldolgozássá is a kötet sajtó alá rendezése? És hogyan segíthet a humor a mai világon?
„Ha tetszik egy borító, elolvasom a címét. Ha tetszik a cím is, elolvasom a fülszöveget. Ha megfog a fülszöveg, megveszem a könyvet” – meséli Mary G. Grant, hogyan gondolta végig, kiadásra érdemes-e a regénye. Az Esküvői kalamajka szerzője azt is elárulta, mi a közös benne és a főhősben, Sarah-ban, milyen szerepet játszott a kislánya a kötet megjelenésében, és hogyan került a „kalamajka” a címbe.
Az antihősökkel könnyebb azonosulni, ezért is ők a főszereplői Szepes Márton új könyvének, a Na de mi közük ehhez az isteneknek? történetének. A szerző mesélt még az ülőmunka hátrányairól írószemmel, a könyvek és az olvasás fontosságáról, és arról, miért idézte meg Rejtő Jenőt és több híres magyar költőt.
Mikor éri meg könyvet kiadni? Krisz átböngészi a statisztikákat.
