Hogyan lehet hitelesen, mégis regényszerűen írni a múltról? Mi a teendő, amikor az író csak ül a képernyő előtt, de nem megy a munka? Ezekről is mesél Foglár Gábor, akivel Ítéletidő című új kötete kapcsán beszélgettünk.
Hogyan vált egy író kiadót, ahogyan változik az olvasóközönsége? Miként kell irtani a „töltelékfejezeteket”? Hiúság vagy praktikum alapján döntsünk az írói álnév választásáról? Ezekről is beszéltünk Juhos Gáborral hatodik, Clearview című kötete alkalmából.
Megjelent Végh-Fodor Mónika: Mesetréning. 31 napos önismereti program című könyve.
Mesés változások 1 hónap alatt – ezt ígéri ez a mesés-önismereti program annak, aki végigmegy a könyvben szereplő népmesék és műmesék útján. Most a 6. mesét hoztuk ízelítőül.
„A személyiségünket ne adjuk fel, s mindig legyen kritikai érzékünk, empátiánk, bármi is történik körülöttünk” – ost meg egy fontos tapasztalatot Versényi Anna, amit neves történelmi alakokkal teletűzdelt családtörténetének írása során szűrt le. Könyv Guru interjúja az Elejtett példányok szerzőjével.
Fréderic Bastiat A törvény. Ami látható s ami nem látható című könyvéből ízelítő, amely Friedrich Hayek előszavát és a törvényes kifosztásról szól fejtegetést tartalmazza. A kötetet az Ad Librum adta ki és az Atlas Economic Research Foundation támogatásával jött létre.
Rutkai András jegyzi a Könyv Guru gondozásában megjelent A péceli oroszlán és más családi történetek című könyvet. Ebben ír nagymamájáról is, tulajdonképp ő a kötet főszereplője. „Emma nagymama több mint 70 évig élt velünk Budapesten, de sohasem tanult meg tökéletesen magyarul, mindig maradt az osztrák akcentusa. A családi legendák szerint 1914-ben Emma írta meg a…
Nácsa János A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától című könyvének (Ad Librum Kiadó) hetedik fejezetében feltűnik egy titokzatos idegen, és váratlan események borzolják tovább a kedélyeket.
Nem lett régész, de gyerekkori álmait egy regénysorozatban éli meg Kondi Nikoletta, A sakál fia szerzője. Az interjúban mesél arról, hogyan változtatta meg az istenek kapcsolatait, és hogy miért kéne a férfiaknak is többet olvasni a női lélekről.
Könnyen elszaladhat a ló egy szerzővel, ha csak a saját feje után menve írja a könyvét. Nem árt olykor abba is belegondolni, mi járhat egy olvasó fejében, amíg a regényünket olvassa. És egyáltalán: mi mit szoktunk szeretni és utálni egy könyvben? Alapkérdések, hogy más is szívesen olvassa a szövegünket, ne csak mi magunk.
