Zalay Sándor, A szenvedésnek ára van című könyv szerzője is dedikált az idei Könyvhéten a Duna-korzón. Várakozás közben egy gyors interjúban mesélt arról, hogy hogyan választott írói álnevet, mennyi a fikció a regényben és mennyire tart attól, hogy szereplői magukra ismernek majd.
Regényt írni nem könnyű, de egy másik emberrel közösen még nehezebb. Hogyan osszuk meg a feladatokat? Egyáltalán milyen feladatokról van szó? Milyen lépésekre bontsuk az írást? Krisz tanácsai
Nádasi Krisz 4 tanácsa a karakterek megalkotásához.
A mai Ízelítőben Mikos Ákos: Esküvő Tour című könyvébe olvashatnak bele.
Versantológiák, bölcsességgyűjtemények és egy memoár után fiatal kutatóként egy szovjetunióbeli tanulmányútról készített naplóját is közreadta Kassai Tibor Látogatás a Birodalomba címmel. A szerzővel a kézirat sorsáról, a naplóírás kihívásairól és az 1958-as Szovjetunió meglepetéseiről is beszélgettünk.
A kettős állampolgárságról való népszavazás után döntötte el, hogy versekbe önti haragját, fájdalmát László Ibolya, aki A sors keze Kárpátalján című új kötete kapcsán kérdeztünk ihletről és munkamódszeréről.
Szinte mindenki ismeri, szinte mindenkinek okoz nehézséget, mégis tabuként kezeljük. Egy új könyv ezt a témát, a sokszor nagyon feszültté váló anyós-meny viszonyt veszi górcső alá. A szerzővel, Sophie Lévy-Rose-zal, az Útikalauz az anyóshoz – Kézikönyv menyeknek című kötet szerzőjével beszélgettünk, családi háromszögekről, a női hatalom térképéről és a humor fontosságáról.
Ízelítő Bakó Béla Örökség és történelem között című, Ad Librumnál megjelent könyvéből, amely a kulturális emlékezet fogalmát járja körül és alkalmazza az 56-os forradalom narratíváján. Prológus ,,Notre heritage n’est précédé d’aucun testament”1 – örökségünket nem testamentumokban2 hagyományozták ránk –, a francia író és költő René Char furcsán töredezett aforizmái közül talán ebben sűrűsödik össze leginkább az,…
Hét nap alatt le lehet tenni egy új világ alapjait – mármint fantasyszerzőként. Cseh László, az Eyonea krónikái szerzője részletesen mesél az új regényét alkotó világ megalkotásáról, és arról is, hogy mennyit segített a karantén és az egyetemista státusz a szöveg megszületésében.
Mit osszunk meg az olvasóval és mit tartsunk titokban előtte? Hogyan adagoljuk úgy az információkat, hogy egyszerre izgalmas és követhető legyen a könyvünk. Nádasi Krisz ezeket a kérdéseket járja körül.
