Könyvírás és könyvkiadás
Mi teszi emberré az embert, hogyan tesz manipulálhatóvá az iskolarendszer, mit jelent a szabad akarat és miért érezheti gyávának magát valaki akkor, ha csak szeretné elkerülni, hogy kegyetlen legyen? Ezekről is beszélgettünk Szekeres Ibolyával Emberség! Esszék és történetek című új kötete alkalmával. Meg arról is, hogy mikor ideális egy szerzőnek leadni a kéziratát a kiadónak.
Read more
Egy álomból született Az igazság tüze fantasyregény alapötlete, amit aztán az akkor tizenöt éves Király Ella többkötetes regényfolyammá fejlesztett. A szerzővel beszélgettünk még a barátaira hasonlító karakterekről, a világépítés buktatóiról, a kézirat „kötelező olvasmánnyá” válásáról és párnadobálós bétaolvasókról.
Read more
A Covid-járvány alatt szórakoztatta magát azzal, hogy emlékeiben újraélte korábbi utazásait, ám ezekből a virtuális kalandozásokból végül könyv született – meséli Laczkó Zsuzsa Túl a negyvenen – Úti élmények, úti kalandok negyven országban című kötete kapcsán. Egy sztorizós, kedvcsináló kötet fiktív levelekkel és kínos esetekkel.
Read more
Egy este, lefekvés után született meg a történet magva, ami aztán nemcsak többrészes regényfolyammá nőtte ki magát, hanem az életét megváltoztató felismeréshez is vezetett – meséli A. L. Kovács Szilárd Regalion – Hatalomvágy című első kötete kapcsán. Hogy tartotta számon a rengeteg szereplőt, miért készített olvasói segédletet a kötet végére, és mit tudott rábízni a mesterséges intelligenciára?
Read more
Nála nem foglalkozási ártalom, hogy a világ jelenségei mögött mindenütt matematikát lát, de az sem veszít semmit, aki nem így gondolkodik – hangsúlyozza Kertész Viktor matematikuspofesszor. Új könyve, az Egyszerű? Bonyolult? kapcsán mesél az ismeretterjesztő könyvek megírásának nehézségeiről, és a matematikatanítás hiányosságairól.
Read more
Sokat merített a saját életéből, személyiségéből Sadler Lívia, amikor megírta a Lány egyedül című romantikus regényét, amelyben különböző idősíkokon zajlik a krimiszállal is felturbózott cselekmény. Miért sajnálja már, hogy nem írt vázlatot, mi a pörgős párbeszéd titka, és miért nem adta oda a kéziratot az első két, pozitívan nyilatkozó kiadónak?
Read more
Arról is regényt lehetne írni, hogyan készült el hét év alatt első regénye – meséli Demendi Zita, aki még kamaszként vágott bele Démonkrácia – A lázadás ára című első kötetébe, egy trilógia nyitódarabjába. De miért akar legközelebb részletes vázlatot készíteni, hogyan segítették íróvá válni különféle közösségek, és mit köszönhet a ChatGPT-nek?
Read more
„A Hajnalig alaptémája roppant egyszerű: milyen hatással van a férfiemberre a szex hiánya?” – foglalja össze triológiája lényegét Balogh Szilárd. A Hajnalig III. szerzője arról is mesél, milyen volt egy történetet három részre „vágva” kiadni, a könyvének miért nem lett volna esélye a szülőföldjén, a Vajdaságban megjelenni, és miért tartja feleslegesnek a kötet reklámozását.
Read more
A legjobb első mondat néha utoljára készül el. Ne féljünk, ha nincs ütős ötletünk a regény elejére, inkább írjuk a többi részét. Érvek és szempontok, hogy miként lehet egy regényt a közepén vagy a végén „kezdeni”, és ez miért tehet jót a végleges szövegnek.
Read more
Mindig van nála toll és papír, hogy leírja az ötleteit – meséli Szabó Angéla most megjelent Mesél a nagyi című verseskötetéről. Miért nem válogatta a verseit a kiadáshoz? Miért nem ír kiskamaszoknak is ilyen verseket? És miért nem baj, ha a gyerek belerajzol a mesekönyvbe?
Read more