10 ok, amiért mindenkinek meg kellene írnia a memoárját
Vannak, akik szerint a memoárírás nem csupán a különleges életutat bejárt érdekes emberek luxusa, hanem olyan, a személyiséget gazdagító és gyógyító folyamat, amit minél több embernek ki kéne próbálnia. Könyv Guru összeszedte azokat az érveket, amelyek ezt a szemléletet támasztják alá.
1. Az emlékezet képlékeny és tünékeny jószág. Ha csupán a memóriánkra támaszkodunk, a múltunk olyan lesz, mint egy túlzsúfolt sufni, ahonnan esetlegesen és váratlanul bukkannak elő fontos és jelentéktelen dolgok egyaránt. Ám ha írásban képesek vagyunk összerendezni mindezt, akkor a múltunk formát ölt, pontosabban kirajzolódnak az irányok, honnan jövünk, hová tartunk, következésképpen pedig világosabb elképzelésünk lesz arról, hogy kicsodák is vagyunk valójában. Egyszersmind pontosabban képesek leszünk felismerni a saját értékeinket, készségeinket is.
2. A történetmesélés fontos készség. Aki pedig gyakorlatot szerez abban, hogy önmagáról meséljen, az meg fogja tanulni sokkal összeszedettebben és tisztábban átadni a gondolatait.
3. Az életünk történetén keresztül kapcsolatba kerülünk azokkal, akik ezt olvassák. Akár rokonok, barátok vagy idegenek is legyenek, a velük való kommunikáció elmélyítése csökkenti az elszigeteltségünket, és szorosabbá teszi a kapcsolati hálónkat.
4. Miközben az életünkről írunk, lehetőségünk nyílik a gondolataink és tapasztalatunk megosztására másokkal. A tudásunk és a bölcsességünk pedig segíthet másoknak is a növekedésben.
5. Ha kíváncsiak vagyunk a nagyszüleinkre, jó eséllyel az unokáink is kíváncsiak lesznek ránk. Akinek pedig nincsenek gyerekei, az is mindenképpen gazdagítja az egyetemes kultúrát a megélt események egyéni látásmódjával.
6. Az életünk alapos feldolgozása segíthet begyógyítani a veszteségek, hűtlenségek, árulások és bűnök által okozott múltbéli sebeket, amelyeket sokszor a legjobb szándékunk ellenére sem tudunk elfelejteni. A memoár elkészítése, a régmúlt eseményekkel való szembenézés olyan problémákra hozhat megoldást, amelyeket sokszor magunk is csak homályosan érzékelünk, amelyeknek a gyökere korábban számunkra ismeretlen volt.
7. Az íráskészség megszerzése fontos változást hozhat az olyan ember életében, aki korábban nem írta le a gondolatait. Ezt a képességet a későbbiekben számtalan formában kamatoztathatjuk, és könnyen hasznára válhat akár a karrierünknek, akár a kedvtelésünknek, akár a saját élettörténetünknek.
8. Az írás szellemi erőfeszítést igénylő feladat, és mint minden ilyen, javítja a szellemi teljesítőképességet és kifejezetten növeli az életerőt, valamint fejlődésre inspirálja az agysejteket.
9. Vannak bizonyos történetek, amelyekre csak mi emlékszünk. Vannak családi sztorik, amelyek rajtunk keresztül hagyományozódnak tovább. Vannak történelmi pillanatok, amelyeket csak mi tudunk életszerűen, hitelesen elmesélni az unokáknak. Vannak olyan szakmai és élettapasztalatok, amelyek a mi „szemüvegünkön” keresztül kap különös jelentőséget. Mindezek a történetek az idő előrehaladtával megkopnak, átformálódnak, ezért minél hamarabb tudjuk papírra vetni őket, annál hitelesebbek, teljesebbek lesznek.
10. Egy stadionban, plázában vagy repülőtéren, látva az arctalan tömeget, a legtöbb emberben felmerül a kérdés: „vajon miért érdekelne bárkit is az életem története, mennyiben egyedi az, amit én átéltem?”. A valóság azonban az, hogy amint elkezdjük úgy összefoglalni az életünk lényeges eseményeit és a gondolatainkat, hogy az mások számára is érdekes legyen, nyomban kiderül, hogy mennyire fontos a saját egyedi látásmódunk, hogy a mi személyünkön keresztül a világnak milyen érdekes narratívája születik.
Ha szeretne hasonló tanácsokról értesülni, érdemes feliratkoznia a hírlevelünkre.