A nálunk tanuló írók számára nem újdonság, hogy nem szeretem a hirtelen szót. A mai cikkben mutatok 5 okot, miért és mikor lehet kitörölni a mondatból ezt a szót, és mutatok egyetlenegy okot arra is, miért és mikor maradjon. A magyarázathoz ifjúsági romantikus kéziratból származó, valós példákat használok, és a mondatokban mást nem szerkesztek, hogy csak a hirtelen szó elhagyásának hatását vizsgálhassuk!
1. Amikor nem tesz hozzá a mondathoz
Alapvetés, hogy a novellánk vagy regényünk ne tartalmazzon felesleges szavakat. Minden egyes szó, amit ki lehet úgy húzni, hogy ugyanakkor a mondat, a bekezdés, a jelenet jelentéstartalma, hangulata nem csorbul, kerüljön ki a szövegből. A hirtelen egy azon szavak közül, melyeket érdemes feljegyeznünk magunknak, mint potenciálisan törölhető szó.
Nézzünk erre egy példát!
Hirtelen ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy megérintsem.
Hogy néz ez ki hirtelen nélkül?
Ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy megérintsem.
Azáltal, hogy rövidebb lett a mondat (egy igen hosszú szó kikerült belőle!), határozottan tömörebbnek érezzük.
2. Amikor valami nem is hirtelen történik
Lehet, hogy nem is gyors a történés, amit leírunk, és a törléssel, a hirtelenség megszüntetésével jobb hatást érünk el. Mutatok erre is példát!
– Jó lenne valakivel beszélnem – mondtam Tamásnak.
– Miről?
Nem válaszoltam.
– Félsz a tárgyalástól? – kérdezte hirtelen.
Ugye, hogy nem kell oda az a hirtelen? Mutatom:
– Jó lenne valakivel beszélnem – mondtam Tamásnak.
– Miről?
Nem válaszoltam.
– Félsz a tárgyalástól? – kérdezte.
3. Amikor valami éppen, hogy lassan történik
A hirtelen lehet a gyorsan szinonimája. Azonban írók használják akkor is, amikor éppen a lassan szó lenne hatásosabb. Nézzünk erre is egy példát!
Ma este, miután hazakísért, megtörtént. Hirtelen hozzám hajolt, és megcsókolt. Nagyot dobbant a szívem, elgyengült a lábam, annyira jó volt.
Cseréljük ki benne a szót!
Ma este, miután hazakísért, megtörtént. Lassan hozzám hajolt, és megcsókolt. Nagyot dobbant a szívem, elgyengült a lábam, annyira jó volt.
Ugye, hogy így hatásosabb? Pedig ezeken a mondatokon lehetne még tovább dolgozni. Ha a főszereplő lányhoz odahajoló fiúról több részlet is szerepel, sokkal jobban bevonódik az olvasó a történésbe.
4. Amikor tulajdonképpen ismétlés
Ha eleve gyors vagy váratlan eseményre mondjuk azt, hogy hirtelen, akkor épp emiatt nincsen rá szükség. Hiszen amikor valaki becsenget hozzánk, vagy megszólal a telefonunk, vagy üzenetet kapunk, vagy kivágódik az ajtó, vagy leesik egy könyv – ez mind hirtelen történik. Maga a történés az, ami gyors vagy váratlan, nem számított rá a szereplő.
Az alábbi példamondatot mutatom rá kéziratból:
Teljesen belemerültem a dolgozatba, amikor a semmiből hirtelen eltalált egy radír.
Mivel a semmiből már utal a váratlanságra, törölhető a hirtelen.
Teljesen belemerültem a dolgozatba, amikor a semmiből eltalált egy radír.
5. Amikor nincs felépítve a dramaturgia
Az írók sokszor azzal jelzik, hogy különleges esemény történik, hogy a hirtelen szót használják. Ám ha egy meglepő fordulatot szeretnénk bevezetni, akkor nem elég pusztán ennek a szónak a használata. A jelenethez és az adott információhoz szükséges hosszban meg kell ilyenkor mutatnunk az olvasónak az alaphangulatot, az alaphelyzetet, és hogyha ebben a nyugalmas vagy egyéb monoton hangulatú helyzetben leírjuk az egyébként váratlan történést, akkor maga a történés mondja el magáról, hogy nem számított rá senki.
Nézzünk erre is kéziratrészletet!
Csak álltunk ott a folyosón. Hirtelen megláttam a hajléktalant. Nyílt a tolóajtó és behozták egy hordágyon.
A főszereplő ebben a jelenetben kórházban van, a váróteremben. Az édesapja szenvedett autóbalesetet, és az egész család itt ül. Amikor nyílik a forgóajtó, egy olyan szereplőt tolnak be, akit a főszereplő felismer. Ez nem azt jelenti, hogy a hordágy betolása váratlanul vagy gyorsan történne: hiszen nem váratlan, hogy egy kórházba betolnak egy hordágyat. A szerző azt szerette volna itt kifejezni, hogy a főszereplője nem számít rá, hogy pont az az adott ember van a hordágyon. Ilyen esetekben az a legjobb tehát, ha mindennek a meglepetéserejét fogalmazzuk meg. Például így:
Csak álltunk ott a folyosón. Aztán nyílt a tolóajtó és betoltak egy hordágyat. Amikor megláttam, ki fekszik rajta, elámultam.
Én ezt az embert ismerem!
A hajléktalan volt a közért lépcsőjéről.
6. Amikor viszont jó helyen van
A cikk elején azt ígértem, mutatok példát a hirtelen szükségességére. Nos, elárulom: szerintem az egyetlen valóban helyes alkalmazása ennek a szónak, amikor a gyors szinonimájaként használjuk. Íme a példa:
A lány egy hirtelen döntéssel leparkolt a kocsik közt; egy motornyi hely mindig akadt még a belvárosban is.
Tudom, nagyon nehéz dolog a saját szövegünk szerkesztése. Néha egy-egy szóhoz is végletesen ragaszkodunk. Azonban a feszesítés a legjobb barátunk. A fogalmazásban is a segítségünkre van, valamint – valljuk be – a magánkiadást választva a nyomdaköltség is számít, és ebben az ilyen kicsi változások is számítanak!
