Feszesítsünk a szövegen – azaz a törlés ereje
A próza mindig nyer vele, ha az összes felesleges szót kiszedjük belőle. – Krisz tanácsai a szöveg rövidítésére.
Read more
Author: Könyv Guru
„Nálam az írás mindig egy felvetéssel kezdődik: »mi van, ha?«”
„A magyar társadalom attitűdje a fogyatékkal élőkkel és családjaikkal kapcsolatban még mindig sokszor a kirekesztésre és a távolságtartásra épül. Több empátiára, nyitottságra és valós segítségre lenne szükség” – vallja Bálint Erika, aki Félszárnyú angyalok regényében egy Down-szindrómás kislány és családja életét kíséri végig. Miért kellett óvatosan bánnia az érzelmekkel, van-e olyan, hogy „normális”, és mire kellett a fiktív szakdolgozat?
Read more
„Azt kell tennünk, amitől félünk”
„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.
Read more
„Regényként másképpen kellett felépítenem a történetet, mint amikor filmként gondolkodtam rajta”
Időutazással eredt az igazi János vitéz nyomába Tasnádi György, akinek rendhagyó történelmi fikciójában többféle idősíkot is megismerhet az olvasó. A Riport János vitézzel című új kötet szerzője arról is mesél, hogy milyen volt mesterséges intelligenciával megrajzoltatni az illusztrációkat, és hogy lehetne-e tanításra használni a történelmi tényekkel és humorral bőven fűszerezett kötetét.
Read more
„Volt, hogy egy mondattal napokig küzdöttem”
„Hiszem, hogy mindenkinek célja van az életben, még ha az áldozat szerepében is.” Ezt tartja Éjsötét horizont című, most megjelent könyve fő üzenetének Kovács Zoltán. Arról is beszélt, hogy miben segít a zenehallgatás írás közben, hogyan lett novellából regény, és mennyiben befolyásolta a magyarságtudata a cselekmény és a helyszín alakításában.
Read more
Hogyan folytassunk egy régebben abbahagyott kéziratot?
Sok ok miatt maradhat félbe egy regény, és aztán, hónapokkal vagy évekkel később nehezünkre eshet folytatni a torzóban maradt szöveget. Íme 4 tipp, amivel ráhangolódhatunk a történetre és biztosíthatjuk, hogy második nekifutásra már eljussunk a befejezésig.
Read more
„Nem tartom magam írónak, legfeljebb egy jó tollú grafománnak”
Egy fodrásznál hallott válástörténet ihlette meg Husz Mariannt, hogy megküzdésregényt írjon egy 50 feletti nő szemszögéből. A Talpra esni kötelező szerzője azt is elárulja, milyen tanácsot kellene minden nőnek megfogadni, miként oldotta meg, hogy olyan sokféle női sorsot beépíthessen a sztoriba, és hogyan mentette meg egy informatikus a már elfeledett, félig kész kéziratát.
Read more
„Lesz majd olyan, akit az én írásom hoz dühbe”
„Mivel nem kell az elfogadottságból élnem, lehetek kedvem szerint merész” – vallja Folk György, aki új regénnyel jelentkezett. A Centreville, Utopia szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy milyen dühből írni, miért tartott bő évtizedig az új kötet elkészítése és kiadása, és milyen regényt érdemes írni.
Read more
Hogyan legyen időm írásra?
25 tipp Krisztől arra, hogyan legyen időnk az írásra.
Read more
„Az emberség érzékenység és szeretet, nem pedig gyengeség”
Mi teszi emberré az embert, hogyan tesz manipulálhatóvá az iskolarendszer, mit jelent a szabad akarat és miért érezheti gyávának magát valaki akkor, ha csak szeretné elkerülni, hogy kegyetlen legyen? Ezekről is beszélgettünk Szekeres Ibolyával Emberség! Esszék és történetek című új kötete alkalmával. Meg arról is, hogy mikor ideális egy szerzőnek leadni a kéziratát a kiadónak.
Read more