„Olyan viszonyban vagyunk, hogy bármit megkérdezhettem”

Egy pszichológus beszélget egy cigányprímással. Ez nem egy régi vicc kezdete, hanem egy izgalmas új könyv alapállása. Szokolszky Ágnes nemcsak Déki Lakatos Sándor élet- és családtörténetét tárta fel az Így muzsikáltunk című beszélgetőkötetben, hanem új kutatási irányt is nyit a témában. Az interjúban pedig mesél arról is, hogyan kell oral history könyvet megszerkeszteni, miként lehet összebékíteni menet közben mesét és valóságot, és miben voltak igazán különlegesek a cigányprímás-dinasztiák.

Read more

„A regény egy munkafüzet, mert megdolgoztatja az olvasóját”

Hogyan evickéljen ki valaki a céltalan, „mindig ugyanúgy” folytatódó életéből? Erre keresi a választ Gulyás Gábor második regénye, Az ajtó kifelé nyílik című kötet. A szerző elsősorban azt mutatja meg, mi segített neki, de ezzel utat is mutat másoknak. Nem mellesleg pedig arról is mesél, mennyivel lazább lett az első könyve óta, hogyan oldja meg lelki problémáit egy papír és egy toll segítségével és miért „kellemetlen lehetőség” E/1-ben írni a történetet.

Read more

„Az örömutazó elsősorban vesse bele magát a helyi konyhába meg a helyi közlekedésbe”

„A politikai ellenségeskedésnek nincsenek határai, és nincsenek időhatárai” – szűri le a tapasztalatot pakisztáni élményei kapcsán Bánszegi Katalin, aki sokadik útleírását adta közre. Mi az, ami mellbe vág Pakisztánba, miért nehéz oda eljutni egy átlagutazónak és mit kell megnéznünk, ha csak Rómáig van lehetőségünk utazni?

Read more

„Időnként a fejemben hallom a történetet, mintha valaki olvasná a szöveget”

A napi rutinja részévé tette az írást, ezért sem volt nehéz időt találni a munkára – meséli Peter Flower, hogyan tud megszületni egy év alatt egy 500 oldalas regény. A Jakuzák között szerzője azt is elárulja, miért vannak lábjegyzetek egy kalandregényben, hogy került szoros kapcsolatba a japán kultúrával, és mit jelent a kötet kulcsfogalma, a „giri”.

Read more

„Ha csak egy embernek is segítséget tud nyújtani ez a könyv, már megérte, hogy nem a fiókban porosodik”

Hogyan ír könyvet egy autista? Mitől lesz vicces az írása, ha neki nincs a hétköznapi értelemben vett humorérzéke? Miért sírt sokat alkotás közben? Ezekre a kérdésekre is választ ad D8rka, aki rendhagyó, Te nem lehetsz autista című könyvvel jelentkezett. Ebben őszinte bepillantást nyújt az autizmus spektrumzavarral küzdők sokak számára ismeretlen és ezért talán félelmetes világába.

Read more

„Változást csak akkor érhetünk el, ha azt mi magunk is akarjuk”

Miért fontos a könyvtár? Mi a teendő, ha egy falu lakói úgy tudják, csak három égtáj létezik? Ki ihlette a női főszereplők jellemvonásait? Ezeket is elárulja Makk Dániel, akivel első regénye, a Fel térképe című ifjúsági kalandregény kapcsán beszélgettünk.

Read more

„Számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy egy leírt gondolat hatást gyakorol egy másik emberre”

Szórakozás közben mélyebb nyomot hagy egy fontos gondolat vagy egy felfedezett hiányosság, mintha valaki kioktatva hozza a tudomásunkra – vallja Brett O’Conor, akivel legújabb, Az üreg című regénye kapcsán beszélgettünk. Miért baj, hogy a technika uralja az emberiséget? Hogyan lehet egyszerre spontánul és megtervezve írni? Milyen állattól kölcsönözte az írói álnevét?

Read more

„Nem azért írtam, hogy író legyek és könyvet adjak ki, hanem mert élveztem, hogy írhatok, és alakíthatom a szereplőim sorsát”

Egy papírlapon két buborék közé húzott egy egyenest, és azt kezdte feltölteni eseményekkel, a hősei előtt tornyosuló akadályokkal – mesél a történetszerkesztés folyamatáról Pap Endre, akivel Verseny a Halállal című új kötete kapcsán beszélgettünk. Szó esett még összevegyített ötletekről, az „idő” szerepéről és izgalmas anakronizmusokról.

Read more

„Becsüljük meg a pillanatot, amit szerelemben tölthettünk, mert az élet elveheti”

Tapasztalat és érzelem nélkül a versek üresek – vallja Debreczeni Tibor, akivel Belvárosi fergeteg című új kötete kapcsán beszélgettünk. Szó esett arról is, mit tanult barátjától, Faludy Györgytől, és hogyan egészíti ki verseiben egymást szerelem és fájdalom.

Read more

„Számomra elsősorban az ember lett a fontos, a háborút elszenvedő áldozat”

Miben más háborús menekültekről és LMBTQ-emberekről riportkönyvet írni – kérdeztük egyebek mellett L. Murányi Lászlótól, aki A háború árnyékában címmel jelentetett meg kötetet a szomszédban zajló háború szenvedő alanyairól. A gyakorlott riportkönyv-szerzővel beszélgettünk a harcok lehetséges kimeneteléről, a történelem által elsodort kisemberekrők, és arról, mivel lepte meg Csányi Vilmos etológusprofesszor.

Read more