A világ nagy vallásairól és spirituális irányzatairól írt könyvet Pál Sándor Ede, de fontosnak tartotta, hogy kapjanak benne egy fejezetet az ateisták is, hogy így teljesebb legyen a szellemi útkeresésekről szóló tabló. A Világunk szellemi hídjai című, a Könyv Guru Kiadó gondozásában megjelent kötet szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy milyennek látja a vallások jelenét és jövőjét a 21. században, milyen szerepe van a családoknak a hit átadásában, miért volt nehéz a hitükről tanúságot tevő interjúalanyokat találni a könyvhöz, és miért fontos a párbeszéd a különböző vallások között.
Könyvének célja, mint a címében is utal rá, hogy hidat építsen a különböző világnézeti emberek között. Miért fontos ez különösen manapság, amikor, Európában legalábbis, úgy érezhetjük, hogy egyre kevesebben hisznek a hagyományos vallásokban? És hogyan jött az ötlet, hogy ebből könyvet is írjon?
Részben a vallások erősödése egyes területeken, illetve az agresszivitása, intoleranciája más vallások és szellemi irányzatok iránt, részben több területen a vallások befolyásának csökkenése, a modern spiritualitási irányzatok felerősödése, a materializmus, a külső értékek felértékelése adta az ötletet. Továbbá, ha reálisabb, átfogóbb kép alakul ki a vallásokról, beleértve lényegük tömör megjelenítését egyéni életutakkal is alátámasztva, az tudatosabb megismerést, tudatosabb hozzáállást is jelent olvasóik részére.
Az utóbbi másfél évszázadban jelentősen átalakult a vallások jelentősége és társadalmi szerepe. Milyen szerepet töltenek be a vallások most, a 21. század első felében – társadalmilag és az egyes emberek életében? Miben különbözik ebben Európa, Magyarország a világ más régióitól?
Természetesen a tudomány eredményei alakították a vallások tanításait is, ugyanakkor tagadhatatlanok a kölcsönös hatások, befolyások is a két szemlélet egymásra hatásában. Az egyes emberek életében a vallások hatása nagyon különböző társadalmi és földrajzi szempontból egyaránt. A pápai utakat milliók kísérik figyelemmel, az iszlám zarándoklatokat nem különben és akkor még nem ejtettem szót a zsidó és hindu összejövetekről. Bár meggyőződésem, hogy a vallások tartalmi és formai kötöttségei lazultak világszerte és az összejövetelek létszáma is csökkenőben van, még hosszú az időszak egy lényeges változásig. A különbség részben egyfajta totális szabadság a mindentől elszakadás kergetésében, részben a hit egyéni, közösségi formáktól mindinkább független gyakorlásában érzékelhető. Magyarország és még inkább Európa abban különbözik más régióktól, hogy a vallás kötöttebb gyakorlatától fokozatosan távolodik.
Bár tudom, hogy a kérdés nagyon általános és sok mindenen múlik, de mit tapasztalt: melyik vallás képes a híveinek az életét a leginkább átformálni? Magyarán: kik tudják a leginkább a hétköznapokban is megélni a meggyőződésüket?
Mindegyik vallás formálja, illetve átformálja a hívei életét. Azok tudják leginkább a hétköznapokban is a meggyőzésüket érvényesíteni, akik képesek a tudatukat minél nyitottabbá alakítani és a tudományt, valamint a világ megértését is integrálni.
Miért tartotta fontosnak, hogy a vallásokról szóló könyvbe bevegye az ateistákat is? És hogy látja, mitől lesz ateista valaki: a vallásos nevelés hiányától, a vallásos nevelés eltúlzásától, a vallások képviselőiben való csalódástól, a túlzottan racionális gondolkodástól vagy a közömbösségtől?
Egyrészt a szellemi utakban lényeges a hatásuk az ateistáknak is, így teljesebb a könyv üzenete. A könyv nemcsak a vallásokról szól, hanem a különböző szellemi utakról, beleértve a spiritualitást és az ateizmust is, ebben különbözik a vallásokról írt egyéb korábbi könyvektől. Ateistává úgy válhat az ember, mint bármi más irányzat követői: a hit által, amely kialakul náluk genetikusan és epigenetikusan, a nevelésük, a környezetük hatásai, a tájékozottságuk és a választásuk által.
Kevesen tudják, hogy az ateistáknak már öt országban van úgynevezett egyházuk, ahol egyházszerűen is működnek, bibliájuk a materialista tudomány elvei és gyakorlata.
A hit átadása nagyrészt a családokban történik, de általában ott kezdődik, legalábbis a keresztény vallásokban. Tapasztalata szerint mennyire határozza meg a felnőtt emberek hitét, meggyőződését a családi indíttatás, példa? Jobb lenne, ha az emberek nagyobb része dönthetne szabadon, tudatosan felnőtt korában a meggyőződéséről, családi hagyományos és kötöttségek nélkül?
A család szerepe minden területen meghatározó, de nem egy életre döntő a választásokban az egyén életében. Legtöbbünk számára ez a kezdet, sok esetben kötelező vagy meghatározó is életünk során, de többé-kevésbé minden vallásnál, szellemi útnál lehetőség van áttérésekre, még az iszlámnál is, amely a könyv egyik-másik életútjánál is megjelenik.
A vallások szerepe és jelentősége ellentmondásos a világban: globálisan nő a valamilyen felekezetben hívők száma, de a nyugati világban, Európában csökken a számuk. Milyen trendeket lát e téren a következő fél- egy évszázadban?
Igaz, hogy a vallások szerepe és jelentősége ellentmondásos a világban: globálisan nő a valamilyen felekezetben hívők száma, de a nyugati világban, Európában csökken a számuk. A keresztény és az iszlám vallás követőinek számaránya nagyjából hasonló a Földön, őket a hinduizmus követi. Úgy látom a jövő trendjeit, hogy az évszázadban nem kevés ideológiai és egyéb harc során az együttműködés a vallások között fokozatosan kialakul és egyfajta univerzális, mindent átfogó szellemi út következik. Az emberek felismerik, hogy Isten és a Mindenség nem felettünk lévő „hatóság”, hanem mi vagyunk bennük és hatásaik által formálódunk.
Elárulja, hogy személy szerint a könyvben ismertetett vallások, ideológiák közül melyik áll a legközelebb Önhöz? És a sokféle vallással, hittel foglalkozva mit gondol, mi az a legfontosabb tanítás, ami a leguniverzálisabb mind közül, amit mindenkinek követnie kellene?
Bár eredetileg keresztény vallású vagyok és több mint 25 éve laza kapcsolatot is tartok ilyen szellemű protestáns egyházzal, időközben megismerkedtem és megtanultam tisztelni a többi vallás szellemi és gyakorlati útjait is. A modern spiritualitás irányzata került legközelebb a szemléletemhez és a gyakorlatomhoz, amely egyaránt ötvözi a Mindenség /Isten/ a Lélek és a Tudomány összeérő útjait. Nem hiszem, hogy a követendő utakat az egyén számára meg lehet határozni, mindenkinek meg kell választania azokat a lehetségesekből a hite és tudása által, mégpedig úgy, hogy egyre inkább kiteljesedjen, tudatosodjon és ne beszűküljön élete.
Hogyan keresett és talált interjúalanyokat a könyvéhez? Mennyi időbe telt az 57 interjú megszervezése és elkészítése?
Eleinte csak látogattam különböző vallási gyülekezeteket és beszélgettem a hívőkkel. Részt vettem különböző filozófiai és spiritualitási csoportok munkájában is időnként. Majd, amikor megfogalmazódott bennem a könyv ötlete, ezek a folyamatok egyre inkább tudatosodtak és jegyzeteket is készítettem a tapasztalatokról. Az életrajzokat is ezek alapján állítottam össze, és engedélyt kértem tőlük, hogy név nélkül írhassak az életükről, a kapcsolódásaikról a választott szellemi utakkal összefüggésben. Utóbbi 4-5 évben megfordultam Jordániában, Indiában, az USA-ban, Szlovákiában és ezeket az utakat is kapcsoltam a téma szélesebb körű megismeréséhez, a személyes ismeretségek bővítéséhez. Nemzetközi fórumokat, előadásokat Budapesten is látogattam, innen is lettek külföldi interjúalanyaim. Három-négy évbe telt a könyv és az interjúk előkészítése, amíg 2025 év közepére összeállt az egész.
És összesen mennyi időt vett igénybe a könyv megszületése az első gondolattól a kézirat elkészültéig? Mi volt a legnagyobb nehézsége a munka alatt, és hogyan lendült át rajta?
Ez az időszak 3-5 év volt, persze ezalatt több minden mással is foglalkoztam. A legnagyobb nehézség számomra a megfelelő kiadó megtalálása volt. Elvileg ez öt különböző kiadót jelentett, akik érdeklődtek a munkám iránt és ajánlatokat is kaptam tőlük. A választás nem volt könnyű, mivel nem vagyok sem gazdag, sem híres ember és a kiadók egyike-másika elég borsos árat kért volna tőlem kiadási hozzájárulásként. Maga a könyv épülése intellektuális kíváncsiságot és időtöltést jelentett számomra, nehézséget időnként az interjú alanyok vonakodása, illetve visszautasításai jelentettek.
Magyarországon főleg keresztények, zsidók és ateisták lehetnek az olvasótáborban. Milyen hatást vár itt a könyvétől? Kikhez szól leginkább?
Mindenkihez szól a könyv, aki a szellemi irányzatokkal kapcsolatos alapvető ismereteiket kívánják bővíteni, vagy már követik valamely irányzatot. Egyébként Magyarországon vannak iszlám, buddhista, taoista felekezetek, sőt ateista központ is, ők is növelni fogják a potenciális olvasótábort. Továbbá ajánlatot kaptam a könyv fordításához és külföldi terjesztéséhez, amelynek feltételein még gondolkodnom kell.
Van esetleg más könyvterve is, akár hasonló témában? Esetleg folytatás, kiegészítés a mostanihoz?
Van más könyvtervem is, amely a tudományos kutatások és a saját kutatási eredményeim alkalmazásával, tudatosabb életmódhoz, életvitelhez kapcsolódik a hazai területeken.
