Decens Recenzens / Freud titkolt szerelme
Karen Mack – Jennifer Kaufman: Freud szeretője
Beleznai Györgyi*
A karácsonyi szünetet megelőzően került kezembe a 2013-ban megjelent, s még abban az évben magyarra is fordított, izgalmas című könyv, a Freud szeretője. Mivel az évnek ez az időszaka nagyon kedvez a családi béke megélésének is, ugyanakkor a családi konfliktusok kiéleződésének is, menedékként jó ötletnek tűnt a nagy pszichoanalitikus titkos magánéletéről olvasgatni a díványon.
A regény beváltja a hozzá fűzött reményeket. Miközben visszarepít a századforduló dekadens, pezsgő bécsi életébe, könnyen érthető formában képet kapunk a pszichoanalízis alapfogalmairól is.
A könyv fókuszában a romantikus és sokáig titkolt szerelmi szál alakulása áll Sigmund Freud és sógornője, Minna között. A pszichoanalitikus iskola alapítójának élete végéig tartott Martha Bernays-el 1886-ban kötött házassága, amiből öt gyermeke is született. Eközben azonban mindvégig, közel 40 éven keresztül a családdal élt a feleség okos és egyedülálló húga. Az máig nem világos, hogy a feleség mennyit tudott-sejtett a kapcsolatról, arra viszont több forrásban is utalnak, hogy Minna bevallotta a viszonyt Freud tanítványának és barátjának, Carl Gustav Jungnak. Nem véletlen, hogy a titkos liezon a kutatókat is sokáig kételyek közt tartotta, s mivel a család igen diszkréten kezelte a történetet – levelezésükre csupán utalások vannak -, a kapcsolatról csak az utóbbi években kezdenek bizonyosságként beszélni.
A szerzők az érzelmi szál mellett remekül mutatták be a korabeli magánéletet is.
Illúziók nélküli képet kapunk a házasságról lecsúszó, vagy azt szabad akaratból elutasító nők korlátozott lehetőségeiről, kiszolgáltatott helyzetéről,
de ugyanilyen plasztikusan ábrázolják a házasságban vergődő, a kor jellegzetes hisztériás tüneteit mutató asszonyok sorsát is.
S a dolog pikantériája, hogy mindez Sigmund Freud házában, kapcsolataiban zajlik, aki eközben dolgozza ki a pszichoanalízis elméleti alapjait, a tabutémának számító szexualitás középpontba állításával. A pszichoanalízis néhány fogalmát a szerzők Freud és a gondolatait hol lelkesedéssel, hol megfelelő kritikával kezelő Minna között zajló párbeszédeken keresztül mutatják be.
Például ekként:
„- A diákok teljes figyelemmel, mi több, rajongva hallgattak, de amikor kijelentetted, hogy a hisztéria oka minden esetben szexuális zavar, nos, úgy tűnt, ezt kissé hitetlenkedve fogadták.
Freud tekintete egyszerre fürkészővé vált.
– Nem, kedvesem. Én egyáltalán nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy a hisztéria eredeti gyökere az, ami szexuális természetű. (…)
– De nem érvelhetnénk úgy, hogy bizonyos esetekben a hisztéria kiváltó oka lehet más is, teszem azt félelem, egy haláleset vagy cserbenhagyás?
– Az érvelésem kristálytiszta…
(…) – Egyetlen figyelemre méltó kivétel sincs – hajolt közelebb Freud. – Mondhatnánk azt is, ebben a kérdésben doktriner álláspontot képviselek.” (71. o.)
A regény Freud személyiségét is hitelesen ábrázolja, és miközben a tudós őrlődéseiből is ízelítőt kapunk, a szerzőpáros nem hagy kétséget afelől sem – amit egyéb tanulmányokból is tudhatunk -, hogy saját elméletei és gondolatai mindenek előtt valók voltak számára.
Könnyed, mégis elgondolkodtató olvasmány. Karácsony elmúltával is érdemes elővenni…
Alexandra Könyvesház Kft., az Alexandra kiadója, 2013.
* A szerző klinikai szakpszichológus.
(Decens Recenzens rovatunkban rendszeresen közlünk könyvkritikákat, ajánlókat, értékeléseket, színvonalas vendégposztokat, és szívesen fogadjuk külsős szerzők írásait is.)