Egy budapesti egyetem előadótermének ablaka tárva nyitva, párkányán a tanár ül, dohányzik. A szálat úgy tartja kezében, mint katonák az éjszakai lövészárokban, a parazsat takarva az ellenség szeme elől. De most reggel van, napsütés, ellenség sehol. Csak a portással találkozott befelé jövet, ő nem fogja rárúgni az ajtót.

Egy diáklányra vár, aki harmadszor fut neki a vizsgának. Másoknak elsőre sikerült. Vagy rettentő buta, vagy a tételek közelébe sem került.

Mindkettő. Buta, szarik az egészre, de gyönyörű.