„Mintha ráleltem volna a páncélomra, ami megvéd az ítélkezéstől”

Egy makacs álom és egy kamukapcsolat nagy szerepet játszik Kate George, azaz György Nikoletta új regényében, a Fejtsd meg az álmom című romantikus történetben. A szerző mesél álnévválasztási szempontjairól és az erotikus jelenetek adagolásának művészetéről is.

Read more

„Sokszor többet jelent inspirálni, mint megtanítani”

„A motiváció, az elszántság mellett azt kell elhinni, hogy bárki bármit meg tud tanulni” – állítja Csíkos Csaba, aki arról írt könyvet, hogy saját kezűleg épített egy tengerjárásra is alkalmas vitorlást a fészerben. De szó esik a becsapós YouTube-oktatóvideókról, happy endes operáról, fogzási problémákról, valamint Hemingwayről és a sokszor átírt bekezdésekről.

Read more

„Egész életünkben illúziókat kergetünk”

„Ha már egy embernek tetszeni fog, boldog leszek” – vallja Peter Urs, azaz Urszuj Péter, aki egyszeri kísérletnek szánja Kiválasztottak című regényét. A beszélgetésben szó esik a világot befolyásoló elit klubokról, hétköznapi trágárságról és az esetleges irodalmi Nobel-díjról.

Read more

Feszesítsünk a szövegen – azaz a törlés ereje

A próza mindig nyer vele, ha az összes felesleges szót kiszedjük belőle. – Krisz tanácsai a szöveg rövidítésére.

Read more

„Nálam az írás mindig egy felvetéssel kezdődik: »mi van, ha?«”

„A magyar társadalom attitűdje a fogyatékkal élőkkel és családjaikkal kapcsolatban még mindig sokszor a kirekesztésre és a távolságtartásra épül. Több empátiára, nyitottságra és valós segítségre lenne szükség” – vallja Bálint Erika, aki Félszárnyú angyalok regényében egy Down-szindrómás kislány és családja életét kíséri végig. Miért kellett óvatosan bánnia az érzelmekkel, van-e olyan, hogy „normális”, és mire kellett a fiktív szakdolgozat?

Read more

„Azt kell tennünk, amitől félünk”

„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.

Read more

„Regényként másképpen kellett felépítenem a történetet, mint amikor filmként gondolkodtam rajta”

Időutazással eredt az igazi János vitéz nyomába Tasnádi György, akinek rendhagyó történelmi fikciójában többféle idősíkot is megismerhet az olvasó. A Riport János vitézzel című új kötet szerzője arról is mesél, hogy milyen volt mesterséges intelligenciával megrajzoltatni az illusztrációkat, és hogy lehetne-e tanításra használni a történelmi tényekkel és humorral bőven fűszerezett kötetét.

Read more

„Volt, hogy egy mondattal napokig küzdöttem”

„Hiszem, hogy mindenkinek célja van az életben, még ha az áldozat szere­pében is.” Ezt tartja Éjsötét horizont című, most megjelent könyve fő üzenetének Kovács Zoltán. Arról is beszélt, hogy miben segít a zenehallgatás írás közben, hogyan lett novellából regény, és mennyiben befolyásolta a magyarságtudata a cselekmény és a helyszín alakításában.

Read more

Hogyan folytassunk egy régebben abbahagyott kéziratot?

Sok ok miatt maradhat félbe egy regény, és aztán, hónapokkal vagy évekkel később nehezünkre eshet folytatni a torzóban maradt szöveget. Íme 4 tipp, amivel ráhangolódhatunk a történetre és biztosíthatjuk, hogy második nekifutásra már eljussunk a befejezésig.

Read more

„Nem tartom magam írónak, legfeljebb egy jó tollú grafománnak”

Egy fodrásznál hallott válástörténet ihlette meg Husz Mariannt, hogy megküzdésregényt írjon egy 50 feletti nő szemszögéből. A Talpra esni kötelező szerzője azt is elárulja, milyen tanácsot kellene minden nőnek megfogadni, miként oldotta meg, hogy olyan sokféle női sorsot beépíthessen a sztoriba, és hogyan mentette meg egy informatikus a már elfeledett, félig kész kéziratát.

Read more