Könyvírás és könyvkiadás
Hogyan írjunk jól? Könyvírási ismeretek.
Ha követi Könyv Guru tanácsait, nemcsak álmodozni fog a saját könyvéről, hanem képes lesz meg is írni azt, vagy ha már írt egyet, ezek alapján még tökéletesebbre csiszolhatja az írástechnikáját. Az elmúlt hónapokban számos szempontból elemezte Könyv Guru a könyvírás módszereit.
Tanulni senkinek sem szégyen, pláne nem a leghíresebb íróktól. Sorra vettük tehát, hogy mennyit és milyen munkarendben dolgoztak a klasszikusok Balzactól Murakamiig. De felidéztük Umberto Eco örökbecsű tanácsait arról, hogyan kell jól írni, illetve háromrészes sorozatban elemeztük azt, miként vezeti az orránál fogva az olvasóit Agatha Christie. Alaposan körbejártuk a világ „jelenlegi) legsikeresebb írójának tippjeit, és egy csokornyi idézettel elevenítettük fel a Nobel-díjas Kertész Imre nézeteit írásról, alkotói nehézségekről.
Könyv Guru nem tér ki az alapkérdések elől sem, így azt is tárgyalja, hogy miért írnak az emberek könyvet, illetve, hogy milyen legyen egy könyv ideális hossza.
A magyarországi íróképző műhelyek bemutatásával, és az ottani oktatók ötleteivel a fejlődni vágyó tollforgatókat igyekszünk segíteni. Külön és többször is foglalkoztunk a recenzióírás, illetve a memoárírás fortélyaival, kifejtve, hogy miért kellene mindenkinek megírni az emlékiratait.
Akinek netán nehezen menne – akárcsak időlegesen – az írás, azoknak ajánlottunk a figyelem elkalandozását megakadályozó programokat, akiknek pedig így is megakad a „tolla”, azokat szórakoztató módszerekkel segítjük az írói válság legyőzésében.
Könyvet nem csak egyedül lehet írni, bizonyos esetekben hasznos lehet egy társszerző, vagy akár egy szellemíró is, ezekről a lehetőségekről is bővebben esik szó nálunk.
Ha pedig már kész a könyv, akkor Könyv Guru segít ütős címet, „olvasófogó” fülszöveget vagy éppen csábító borítót is kitalálni.
A későbbiekben is rendszeresen lehet ötletekre számítani Könyv Gurutól, aki igyekszik minél sokrétűbben körbejárni az írás, az alkotás problematikus területeit. Egyebek mellett olyanokat, hogyan használják és használhatnák az írók a közösségi médiát, miként küzdenek meg az írás közbeni nehézségeikkel a kortárs magyar írók vagy hogy milyen programokkal dolgoznak a profik könyvíráshoz…
A gyerekeinek mesélt történeteket fogalmazta újra az unokájának (is) szánt mesekötetben Darabos Attila. A Manó Mesék szerzője zenét is szerez a mesék mellé, és elengedhetetlennek tartja a humort és az átélést, mert azzal mesemondás közben tanítani is lehet.
Read more
Milyen különbségek vannak a regények és a nem fikciós művek tartalomjegyzékei között? Hogyan lehet kreatívan, figyelemfelkeltésre használni a fejezetcímeket, mikor lehet elhagyni a tartalomjegyzéket, és kiderül-e a millió dolláros fejezet titka?
Read more
Az öregedésről, a brazil szappanoperák hazugságairól és a jövő emberformáló hatásáról is szól Mika Tillensen, azaz Mikecz Attila új regénye, a Rio-dalom Brazíliában. Az abszurd humorral átitatott mű szerzője arról is mesél, mit tanult az előző két regényéből, milyen munka áll a karakteres borítók mögött és miért nehéz többkönyves szerzőként is olvasótábort építeni.
Read more
„Heti szinten kapcsolatban állok sok olvasómmal, és vannak olyanok is, akik közel kerültek hozzám” – mondja Ángyán Patrícia, aki egyszerre többféle közösségi platformon is népszerűsíti regényeit. A most megjelent, Az utolsó tévedés című harmadik kötete (egyben egy trilógia második része) kapcsán mesélt szimbolikus címválasztásról és borítókészítésről, a posztolás fáradalmairól, valamint az olvasást segítő lejátszási listákról is.
Read more
Egy makacs álom és egy kamukapcsolat nagy szerepet játszik Kate George, azaz György Nikoletta új regényében, a Fejtsd meg az álmom című romantikus történetben. A szerző mesél álnévválasztási szempontjairól és az erotikus jelenetek adagolásának művészetéről is.
Read more
„A motiváció, az elszántság mellett azt kell elhinni, hogy bárki bármit meg tud tanulni” – állítja Csíkos Csaba, aki arról írt könyvet, hogy saját kezűleg épített egy tengerjárásra is alkalmas vitorlást a fészerben. De szó esik a becsapós YouTube-oktatóvideókról, happy endes operáról, fogzási problémákról, valamint Hemingwayről és a sokszor átírt bekezdésekről.
Read more
„Ha már egy embernek tetszeni fog, boldog leszek” – vallja Peter Urs, azaz Urszuj Péter, aki egyszeri kísérletnek szánja Kiválasztottak című regényét. A beszélgetésben szó esik a világot befolyásoló elit klubokról, hétköznapi trágárságról és az esetleges irodalmi Nobel-díjról.
Read more
A próza mindig nyer vele, ha az összes felesleges szót kiszedjük belőle. – Krisz tanácsai a szöveg rövidítésére.
Read more
„A magyar társadalom attitűdje a fogyatékkal élőkkel és családjaikkal kapcsolatban még mindig sokszor a kirekesztésre és a távolságtartásra épül. Több empátiára, nyitottságra és valós segítségre lenne szükség” – vallja Bálint Erika, aki Félszárnyú angyalok regényében egy Down-szindrómás kislány és családja életét kíséri végig. Miért kellett óvatosan bánnia az érzelmekkel, van-e olyan, hogy „normális”, és mire kellett a fiktív szakdolgozat?
Read more
„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.
Read more