„Szeretet és mások elfogadása nélkül mennyire céltalan lenne ez a mi kis földi városnézésünk”

Gyorsan ír, de alaposan megfontolja, mielőtt közradja a szövegét – derül ki Sárvári Jánosról, aki Petite morte címmel jelentette meg első regényét. A szerző elárulja, hogyan fér meg testiség és életfilozófia a „cinikus, szexmániás értelmiségi” történetében, milyen értelmezéseket tesz lehetővé a cím, és hogyan alakította a kéziratot a bétaolvasók véleménye.

Read more

„A képzeletbeli barátoktól vezethet út a valódi barátokhoz”

Tizenharmadik kötetével a kirekesztés, a másság és a barátság témakörét dolgozta fel Garay Zsuzsanna. A kislány és a madárijesztő című kötet szerzője beszél arról, hogyan építette be a fokozatosságot a meséjébe, milyen hétköznapi tanulságokkal szolgál a vidám történet, és miért volt fontos számára megmutatni, hogy lehet játszani kütyük nélkül is.

Read more

Mire használjuk az MI-t regényírásban 2/4.

Hogyan adjunk feladatot a mesterséges intelligenciának, hogy a szövegünkre és önmagunkra mint íróra releváns válaszokat kapjunk?

Read more

„Nem szeretem a túlírt könyveket, de Hollywoodban annyi minden megtörténhet”

Életrajzi regényekből, interjúkból, filmekből és a saját fantáziájából gyúrta össze első könyve főhősét, egy hollywoodi színésznőt Gazdag Tamás Dávid. A rivaldafény mögött című kötet szerzője mesél a sztárok alapszükségleteiről, a vázlatírás hasznáról, és arról, hogyan kell szelektálni az ötletek közül.

Read more

Milyen műfajt válasszak a könyvemhez?

Miért érdemes íróként többféle műfajt kipróbálni? Melyik népszerű zsánernek mi az előnye és a hátránya? Mi a fontosabb: a saját motivációm vagy a piaci realitás? Hogyan próbálhatjuk ki magunkat egyszerűen többféle műfajban is? És mi a magyarok kedvenc regényműfaja?

Read more

„Tényleg létezik a flow”

Nosztalgia, felnövéstörténet, szerelem, ifjúság és öregedés a Kádár-korban – ilyen témákat jár körbe beszédfolyamszerűen megírt első regényében Gábor Olivér. Az Ezerkilencszázhetven szerzője mesél megbánásról, az egymásra figyelés erejéről és az írói ihlet kínzó hiányáról is.

Read more

„Nem számítok sértődésekre”

A Népszabadság egykori munkatársának regénye egy újságíróról, akinek egy kormánykritikus cikke miatt „egy autokratikus és populista országban valahol Európában” a hatalom megszünteti a lapját. Az Újratervezők szerzője, Varsányi Gyula beszél pályájának tanulságairól, az újság- és regényírás különbségeiről, és arról is, miért nem memoárt írt.

Read more

Hogyan használjuk a mesterséges intelligenciát a regényírásban? 1/4.

Hogy segítheti a ChatGPT a regényírást? Krisz cikksorozatának első része

Read more

„Mama, olvass a fejedből!”

Az unokái a múzsái, az utazásai pedig az inspirációforrásai Auguszt Amarillának, aki több magánkiadású mesekötet után ezúttal a Könyv Guru Kiadónál jelentette meg A nepáli dzsungel meséi című könyvét. A szerzővel arról is beszélgettünk, miért olyan fogékonyak a 7-8 évesek a (fejből) mesélt történetekre, miért lesz szükség a digitális világ minden csodája ellenére is a mesékre, hogyan lehet tragikus történeteket gyerekek számára befogadhatóvá tenni, és mit mondott a ChatGPT, amikor megkérte, készítsen krokodilos illusztrációt az egyik fejezethez.

Read more

Így fogadjuk a kritikákat, hogy fejlődjünk általuk!

Miért fontos megtanulni kezelni a kritikát egy írónak? Milyen főbb típusai vannak a kritikának, és melyikre legyinthetünk nyugodtan? Hogyan őrizzük meg az önbizalmunkat akkor is, ha bírálják az írásunkat? És mit tanulhatunk világhírű íróktól e téren?

Read more