“A Ratkó-érzést még nem dolgozta fel sem a szociológia, sem a művészet”

Bár egész életében írással foglalkozott, “nyuggerként” lett ideje arra, hogy végre arról írjon, amiről igazán szeretne. Gorbói Tamás, A tó felett, a dombon című novelláskötet szerzője mesél a “feleslegesség” inspiráló érzéséről és az ihletadó betegségről is.

Olvas tovább

Mennyire legyen igaz az igaz történetünk? 2. rész

A múlt hónapban arról írtam, hogyan álljunk neki a saját történetünk megírásának. Ejtettem szót arról is, mit tegyünk a minden ízében igaz családi történetünkkel, majd áteveztünk a nagyközönségnek szánt művek elvárásainak vizére.

Olvas tovább

“Minden egyes olvasómmal elbeszélgettem és feltettem a kérdéseimet”

Egy könyvélmény gondolkodtatta el Kenéz Pétert annyira, hogy regényt írt az örök élet problémájáról. Mindjárt két köteteset. A Végtelen az út, amelyen te jársz című kötet szerzője azt is elárulja, mit fogadott meg első olvasóinak a tanácsaiból, és hogy sikerült az ötlet megszületésétől nem egészen egy év alatt kiadót is találni a kész könyvnek.

Olvas tovább

“Embertársaink jó része nem kész a monogám kapcsolatokra”

A nemi vágyak és a magasabb rendű gondolataink közti egyensúlyt is keresi új kötetével Hopp László, Az ezüstdénár szerzője. A nyugdíjas gyermekorvos mesél a történelmi regény megírásának kihívásairól, a kötetben szereplő filozófiai jellegű viták hátteréről és arról is, miért tanulmányozta a Viserád környéki virágokat történetének megírásához.

Olvas tovább

Hogyan fogalmazzunk választékosan és kerüljük el az agyonhasznált szavakat?

Ha van időnk, készítsünk szószedetet, ha nincs időnk, legalább a párbeszédeket nézzük át! Könyv Guru tippjei, hogy minél választékosabban írjunk, és ne essünk abba a csapdába, hogy a regényünk is olyan, mint a hétköznapi beszédünk.

Olvas tovább

“Nemcsak az ördög, de az igazság is a részletekben van”

Milyen lenne Stendhal klasszikus regénye, a Vörös és fekete a mai korba helyezve? Ezt a kérdést válaszolta meg Albert Csilla új regényével, a Mészáros Julianna biciklije című kötettel. A szerző arról is mesél, hogyan segítették a barátok a mű megszületését, és mi volt a legnehezebb a “parafrázis-regény” megírásában.

Olvas tovább

“Örömteli diadalmenet helyett sok kínnal, könnyel, keservvel találkoztam”

Laikus kíváncsisággal kezdett az LMBTQ-közösség titokzatos világának bemutatásához L. Murányi László, akinek munka közben aztán a saját előítéleteivel is meg kellett küzdenie. A szivárvány árnyéka című kötet szerzője a nehéz kérdések és súlyos történetek mellett arról is mesél, hogy rutinos riportkönyv-készítőként hogyan vág bele egy ilyen kényes témába.

Olvas tovább

Mennyire legyen igaz az igaz történetünk? 1. rész

Memoárt írni nemcsak jó, hanem kifejezetten kötelező. Kifejtettem már korábban a véleményemet, miért tartom fontosnak, hogy mindenki írja meg az élete eseményeit. Arról is írtam egy háromrészes cikksorozatot, hogyan írjuk meg és rendezzük az emlékeinket. (Itt található az első, a második és a harmadik része.) Két új cikkben szeretném bővebben kifejteni, mennyire fontos, hogy a memoárunk ne csak igaz, hanem élvezhető is legyen.

Olvas tovább

“Vázlatokat, karakterlistát és családfát is készítettem”

Unaloműzésképpen kezdett novellát írni egy borongós délután az őszi szünetben, de mivel ennek “korlátai” szűknek bizonyultak, végül négyszáz oldalas detektívregény lett belőle – meséli Bencze Lilien Alexa, akinek most jelent meg első kötete, Az ördög játszmája címmel. A Könyv Guru Kiadónál megjelent viktoriánus korabeli krimi szerzőjével beszélgettünk a csavaros sztorik összeállításának kulisszatitkairól, hogy milyen címötleteket vetett el, mire rátalált az igazira, mikor van ideje könyvet írni egy iskolásnak és milyen érzés volt kézbevenni első könyvét.

Olvas tovább

“Jobban tennénk, ha mindig ragaszkodnánk az igazsághoz”

Hogyan kapcsolódhat egy trilógia részévé két történet, ami ugyanazon a helyszínen játszódik több száz év különbséggel? Egyebek mellett erre is választ ad Péntek Kamilla, akivel új regénye, A másik Malody lány megjelenése kapcsán beszélgettünk.

Olvas tovább