„Humorral minden élvezhetőbb”

Az erotika mellett a szórakoztatás és a felvilágosítás is célja a Madárkák című könyv szerzőjének, aki Vidéki Herceg álnéven adta közre hódításainak igaz történeteit. A közel 70 írás szerzője beszélt a szókimondás erejéről, a madarak és a nők közti hasonlóságokról és az írói blokk feloldásáról is.

Olvas tovább

„Az ihletet nem fogja az arcunkba fújni a szél”

Szereti spontán módon írni a regényeit Gőri Gergely Attila, akivel most megjelent, Megöldni mind – A Varjúlovag című fantasy-kötete kapcsán beszélgettünk. De miért éppen fantasy? Minek a szimbóluma a varjú? És nem túl nagy teher-e elsőkönyvesként rögtön trilógiát írni?

Olvas tovább

„A rosszfiú általában rosszfiú is marad”

Annyira szeret írni, hogy olykor nehézséget okoz számára megtartani az egyensúlyt a regényírás és a valóság között – meséli Végh Csenge, akivel első kötete, az Elvegyülve kapcsán beszélgettünk. Szóba került még, hogy miért nehéz eltérő idősíkokon futtatni a cselekményt, mikor sok már az erotikából, és miért rossz ötlet belezúgni a rosszfiúba.

Olvas tovább

„Hatalmunkban áll változtatni, javítani az életünkön”

Mi a különbség tarot és tarokk között, miért hasznos a reggeli kávénál húzni egy kártyalapot, vallás-e a tarot és kell-e hinni benne, hogy hasznos eszközzé váljon az életünkben a kártyapakli? Ezekről is beszélgettünk Horváth Krisztinával, aki rendhagyó könyvet írt Életre tanít a tarot, tarot-ra tanít az élet címmel.

Olvas tovább

Mi kell a kreativitáshoz?

A fókuszálás a kreativitás ellensége – állítja Krisz ebben az írástechnikai cikkben.

Olvas tovább

„A kezdő szerző egyedül van a rengetegben”

Nehéz hétköznapi témákat is el lehet mesés formában magyarázni a gyerekeknek – vallja Balázs Anita, akinek második kötete bizonyítja ezt. A Századunk meséi szerzőjével a könyvkiadás buktatóiról, az olvasói visszajelzések hasznáról és az elsőkönyvesek kötelező türelméről is beszélgettünk.

Olvas tovább

Mitől lesznek érdekesek és emlékezetesek a szereplőim? Karakterfejlesztési tanácsadó

Nehéz jó regényt írni egydimenziós, sótlan szereplőkkel. Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak az egyes karakterek kapcsán, hogy minél élethűbb figurákat alkothassunk, akik nem mind ugyanúgy beszélnek és viselkednek, mint mi?

Olvas tovább

„Bevontam a gyerekeimet az írás folyamatába, ők voltak az első kritikusaim”

A gyerekei azért hagyták írni, hogy aztán meseként meghallgathassák, milyen volt anya gyermekkora – mondja Henn Edith, akivel Felhőtlen éveim című kötete kapcsán beszélgettünk. A tizenhét év után napvilágot látott szöveg szerzője gondolkodás nélkül, „teljes lényével” ír, és úgy érzi, hogy az élet igazán édes íze, mintha megkeseredett volna manapság.

Olvas tovább

„Igyekeztem arra fókuszálni, hogy a vámpírlét hányféleképpen nehezítheti meg valakinek az életét”

Tudomása szerint más még nem ábrázolta ilyen egyénien a vámpír és a vérivás viszonyát – fogalmaz W. L. Know, akivel most megjelent első regénye, a Gourmet kapcsán beszélgettünk. Mit tanult Bram Stokertől és Anne Rice-tól, miben különböznek a mesebeli sárkányok a vámpíroktól, miért praktikus egy angolszász szerzői név?

Olvas tovább

„Amikor elkezdek egy történetet írni, általában nem tudom, mi fog történni a következő oldalakon”

Annyi történet van a fejében, hogy akkor sem tudná mind megírni, ha csak ezzel foglalkozna – állítja Halusz Léna, akivel második mesekönyve, az Állatkommandó – Az elromlott kiívánságkút megjelenése alkalmából beszélgettünk. A szerző azt is megosztja, mi hiányzik szerinte a mesekönyvpiacról, hogyan születnek az Állatkommandó vicces karakterei és mi védi meg az írói kiégéstől.

Olvas tovább