Könyvírás és könyvkiadás
Hogyan írjunk jól? Könyvírási ismeretek.
Ha követi Könyv Guru tanácsait, nemcsak álmodozni fog a saját könyvéről, hanem képes lesz meg is írni azt, vagy ha már írt egyet, ezek alapján még tökéletesebbre csiszolhatja az írástechnikáját. Az elmúlt hónapokban számos szempontból elemezte Könyv Guru a könyvírás módszereit.
Tanulni senkinek sem szégyen, pláne nem a leghíresebb íróktól. Sorra vettük tehát, hogy mennyit és milyen munkarendben dolgoztak a klasszikusok Balzactól Murakamiig. De felidéztük Umberto Eco örökbecsű tanácsait arról, hogyan kell jól írni, illetve háromrészes sorozatban elemeztük azt, miként vezeti az orránál fogva az olvasóit Agatha Christie. Alaposan körbejártuk a világ „jelenlegi) legsikeresebb írójának tippjeit, és egy csokornyi idézettel elevenítettük fel a Nobel-díjas Kertész Imre nézeteit írásról, alkotói nehézségekről.
Könyv Guru nem tér ki az alapkérdések elől sem, így azt is tárgyalja, hogy miért írnak az emberek könyvet, illetve, hogy milyen legyen egy könyv ideális hossza.
A magyarországi íróképző műhelyek bemutatásával, és az ottani oktatók ötleteivel a fejlődni vágyó tollforgatókat igyekszünk segíteni. Külön és többször is foglalkoztunk a recenzióírás, illetve a memoárírás fortélyaival, kifejtve, hogy miért kellene mindenkinek megírni az emlékiratait.
Akinek netán nehezen menne – akárcsak időlegesen – az írás, azoknak ajánlottunk a figyelem elkalandozását megakadályozó programokat, akiknek pedig így is megakad a „tolla”, azokat szórakoztató módszerekkel segítjük az írói válság legyőzésében.
Könyvet nem csak egyedül lehet írni, bizonyos esetekben hasznos lehet egy társszerző, vagy akár egy szellemíró is, ezekről a lehetőségekről is bővebben esik szó nálunk.
Ha pedig már kész a könyv, akkor Könyv Guru segít ütős címet, „olvasófogó” fülszöveget vagy éppen csábító borítót is kitalálni.
A későbbiekben is rendszeresen lehet ötletekre számítani Könyv Gurutól, aki igyekszik minél sokrétűbben körbejárni az írás, az alkotás problematikus területeit. Egyebek mellett olyanokat, hogyan használják és használhatnák az írók a közösségi médiát, miként küzdenek meg az írás közbeni nehézségeikkel a kortárs magyar írók vagy hogy milyen programokkal dolgoznak a profik könyvíráshoz…
Az erotika mellett a szórakoztatás és a felvilágosítás is célja a Madárkák című könyv szerzőjének, aki Vidéki Herceg álnéven adta közre hódításainak igaz történeteit. A közel 70 írás szerzője beszélt a szókimondás erejéről, a madarak és a nők közti hasonlóságokról és az írói blokk feloldásáról is.
Olvas tovább
Szereti spontán módon írni a regényeit Gőri Gergely Attila, akivel most megjelent, Megöldni mind – A Varjúlovag című fantasy-kötete kapcsán beszélgettünk. De miért éppen fantasy? Minek a szimbóluma a varjú? És nem túl nagy teher-e elsőkönyvesként rögtön trilógiát írni?
Olvas tovább
Annyira szeret írni, hogy olykor nehézséget okoz számára megtartani az egyensúlyt a regényírás és a valóság között – meséli Végh Csenge, akivel első kötete, az Elvegyülve kapcsán beszélgettünk. Szóba került még, hogy miért nehéz eltérő idősíkokon futtatni a cselekményt, mikor sok már az erotikából, és miért rossz ötlet belezúgni a rosszfiúba.
Olvas tovább
Mi a különbség tarot és tarokk között, miért hasznos a reggeli kávénál húzni egy kártyalapot, vallás-e a tarot és kell-e hinni benne, hogy hasznos eszközzé váljon az életünkben a kártyapakli? Ezekről is beszélgettünk Horváth Krisztinával, aki rendhagyó könyvet írt Életre tanít a tarot, tarot-ra tanít az élet címmel.
Olvas tovább
A fókuszálás a kreativitás ellensége – állítja Krisz ebben az írástechnikai cikkben.
Olvas tovább
Nehéz hétköznapi témákat is el lehet mesés formában magyarázni a gyerekeknek – vallja Balázs Anita, akinek második kötete bizonyítja ezt. A Századunk meséi szerzőjével a könyvkiadás buktatóiról, az olvasói visszajelzések hasznáról és az elsőkönyvesek kötelező türelméről is beszélgettünk.
Olvas tovább
Nehéz jó regényt írni egydimenziós, sótlan szereplőkkel. Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak az egyes karakterek kapcsán, hogy minél élethűbb figurákat alkothassunk, akik nem mind ugyanúgy beszélnek és viselkednek, mint mi?
Olvas tovább
A gyerekei azért hagyták írni, hogy aztán meseként meghallgathassák, milyen volt anya gyermekkora – mondja Henn Edith, akivel Felhőtlen éveim című kötete kapcsán beszélgettünk. A tizenhét év után napvilágot látott szöveg szerzője gondolkodás nélkül, „teljes lényével” ír, és úgy érzi, hogy az élet igazán édes íze, mintha megkeseredett volna manapság.
Olvas tovább
Tudomása szerint más még nem ábrázolta ilyen egyénien a vámpír és a vérivás viszonyát – fogalmaz W. L. Know, akivel most megjelent első regénye, a Gourmet kapcsán beszélgettünk. Mit tanult Bram Stokertől és Anne Rice-tól, miben különböznek a mesebeli sárkányok a vámpíroktól, miért praktikus egy angolszász szerzői név?
Olvas tovább
Annyi történet van a fejében, hogy akkor sem tudná mind megírni, ha csak ezzel foglalkozna – állítja Halusz Léna, akivel második mesekönyve, az Állatkommandó – Az elromlott kiívánságkút megjelenése alkalmából beszélgettünk. A szerző azt is megosztja, mi hiányzik szerinte a mesekönyvpiacról, hogyan születnek az Állatkommandó vicces karakterei és mi védi meg az írói kiégéstől.
Olvas tovább