4 tipp, hogyan olvassunk íróként
Az írónak olvasnia kell, okosabb olvasással pedig szaporíthatjuk az elérhető előnyöket.
Elolvasom!
Sem befelé, sem kifelé nem kell fizetni
Arany helyett platina. Ez lehetne a nemrégiben indult új amerikai tudományos könyvkiadó, a Lever Press szlogenje. A kiadó ugyanis nem hagyományos értelemben vett nyílt hozzáférésű (open access) kiadványokat készít, hanem még egyet csavar a publikációs modellen. A képzeletbeli szlogen megértéséhez tudni kell, hogy az open access kiadási sémában (az olvasók ingyen férhetnek hozzá a szellemi termékhez) „arany…
10 ötlet, hogy túl tudjunk lépni a „regényközepi válságon”
Mi a teendő, ha elakadunk a regényünk közepén? Miért nem tudja sok író beváltani a történet elején tett „ígéreteit”? Bonyolítsuk vagy egyszerűsítsük a sztorit, ha menet közben elszállt az ihlet? Megoldások és stratégiák mintázatkereséssel, forró tollal és tudatos jegyzeteléssel.
Krisz ötletei / A túlírás 5 jele
A legtöbben már hallottuk azt a fogalmat, hogy túlírás: azt a szöveget nevezzük túlírtnak, amely túl sok részletet tartalmaz, függetlenül attól, hogy ez tájleírásra, személyek bemutatására, párbeszédre vagy cselekmények, akciók leírására vonatkozik. Nádasi Krisz ötletei a túlírás ellen.
„Nem tartom magam írónak, legfeljebb egy jó tollú grafománnak”
Egy fodrásznál hallott válástörténet ihlette meg Husz Mariannt, hogy megküzdésregényt írjon egy 50 feletti nő szemszögéből. A Talpra esni kötelező szerzője azt is elárulja, milyen tanácsot kellene minden nőnek megfogadni, miként oldotta meg, hogy olyan sokféle női sorsot beépíthessen a sztoriba, és hogyan mentette meg egy informatikus a már elfeledett, félig kész kéziratát.
Halusz Léna: Állatkommandó
Állatkommandó. Langaléta Lajos esete címmel jelenik meg Halusz Léna mesekönyve. Lajos az állatkert zsiráfja, és mert eltűnt, az állatkommandónak őt kell megtalálnia. „A borzalom, ami történt, hogy eltűnt Langaléta Lajos, a giganyakú zsiráf. Már egy hete, hogy teljesen nyoma veszett. Riasztottuk a rendőröket, csendőröket, tűzoltókat, a katasztrófavédelmi szerveket. De Lajos szerveiről semmi hír…”A megbízást elvállalva…
„Kiírtam magamból minden bánatot és haragot”
A kettős állampolgárságról való népszavazás után döntötte el, hogy versekbe önti haragját, fájdalmát László Ibolya, aki A sors keze Kárpátalján című új kötete kapcsán kérdeztünk ihletről és munkamódszeréről.
Decens Recenzens / Ha nincs sérülés, bukás, nincs növekedés sem
„Az életünkben bekövetkező negatív hatások után személyiségünk pozitív irányban növekedhet, fejlődhet.” Egy könyv, amely szerény küllemét meghazudtolóan hasznos a nehéz pillanatokban.
Lapmargó / Az ember feletti kormányzó
„Nem is Horthy maga ingerel, hanem a kormányzó úr őfőméltóságát körülvevő bornírt és szörnyűséges kultusz.” Murányi Gábor szubjektív beszámolója Turbucz Dávid kultusztörténeti monográfiájáról.