Szerzők az olvasó otthonába – Távdedikálás Körmendy Lajossal, Nyerges Erikával és Janurik Tamással
Itt a távdedikálási kampány 3. köre!
Noha idén ősszel sorra maradtak el a könyves programok, és az írókkal való személyes találkozások is minduntalan meghiúsultak, mégse szeretnénk, hogy az olvasók dedikált példányok nélkül maradjanak.
Távdedikálási kampányunkban az olvasónak semmi más teendője nincsen, mint írni a konyvek@adlibrum.hu e-mail-címre és jelentkezni dedikált példányért. Persze nem csak aláírást, hanem akár személyre szóló üzenetet is kérhetünk, ami jó lehetőség ajándék könyv esetében is. A kérésnek megfelelően aláírt könyvet pedig otthonába várhatja az olvasó.
A harmadik kör résztvevői:
Körmendy Lajos: A közösség nélküli ember című könyve agyon aktuális társadalmi folyamatok bemutatására vállalkozik. Az európai ember elmagányosodása, az individualizáció és a fogyasztói szokásaink hatása közösségeinkre szinte végzetesnek tűnik. Körmendy Lajos arra vállalkozott, hogy ezeket a folyamatokat górcső alá vegye és pontosan leírja, ahogyan a szerző mondja a vele készült interjúban, diagnoszta munkát végzett, de megoldás, a sebészi munka még hátra van. A könyv bemutatójáról készült videó itt látható.
Nyerges Erika: “Húzd rá cigány! Te örök, te áldott…” A kávéházi cigányzene története könyve kultúrtörténeti kérdést állít középpontba. A kávéházi cigányzene társadalmi, kulturális szerepéről és polgárosodást elősegítő hatásáról egyaránt ír a szerző. Amellett, hogy a cigányzene sikerei hozzájárultak Magyarország pozitív nemzetközi megítéléséhez, a hazai művészvilág nagyjai közül sokan – köztük Ady Endre, Krúdy Gyula, de Blaha Lujza is – rajongtak a muzsikájukért. A szerző a vele készült interjúban arról is vall, hogyan ismerkedett meg a cigányzenével, valamint a műfaj továbbélésének lehetőségéről és jövőjéről beszél.
Janurik Tamás: Az etruszk nyelv. Európa elveszett kincse nyelvészeti tárgyú könyve az etruszk nép történetét követve ír a nyelv alakulásáról, majd kihalásáról. A latin nyelvű Róma terjeszkedése az i. e. 2. században az etruszkokat is elérte, önállósága elvesztésével az etruszk nép is beolvadt a Római Birodalom közösségébe, majd a római polgárjogot elnyerve fokozatosan ellatinosodott, és mai leszármazottaik már többnyire az olasz nyelv toszkánai nyelvjárását beszélik. A könyvből kiderül miért érdemes ezzel az elveszett, ma már csak sírok nyelveként, leletekből ismerhető nyelvvel foglalkozni.