„Vázlatokat, karakterlistát és családfát is készítettem”

Unaloműzésképpen kezdett novellát írni egy borongós délután az őszi szünetben, de mivel ennek „korlátai” szűknek bizonyultak, végül négyszáz oldalas detektívregény lett belőle – meséli Bencze Lilien Alexa, akinek most jelent meg első kötete, Az ördög játszmája címmel. A Könyv Guru Kiadónál megjelent viktoriánus korabeli krimi szerzőjével beszélgettünk a csavaros sztorik összeállításának kulisszatitkairól, hogy milyen címötleteket vetett el, mire rátalált az igazira, mikor van ideje könyvet írni egy iskolásnak és milyen érzés volt kézbevenni első könyvét.

Read more

„Jobban tennénk, ha mindig ragaszkodnánk az igazsághoz”

Hogyan kapcsolódhat egy trilógia részévé két történet, ami ugyanazon a helyszínen játszódik több száz év különbséggel? Egyebek mellett erre is választ ad Péntek Kamilla, akivel új regénye, A másik Malody lány megjelenése kapcsán beszélgettünk.

Read more

„A jó költő a tartalmi sűrítés mestere”

Tizenötször is átolvasta a Darukirályfit, mire elküldte a kiadó(k)nak elbeszélő költeményét Szepes Márton. A történet alapvetően „esti mese”, amihez valódi festmények készültek illusztrációként, meséli a szerző, akinek a legtöbb fejfájást az okozta, hogyan tudja a tartalmat összehangolni a szótagszámmal.

Read more

„Azért kezdünk el egy könyvet olvasni, hogy kizökkenjünk a hétköznapokból”

Meg akarta írni azt a romantikus regényt, amelyik végre úgy végződik, ahogyan ő elképzeli – meséli Szabics Adrienn, hogyan született meg a Szívzavar. Az interjúban mesél még a mindig kéznél lévő kis jegyzefüzetről, és arról, hogy oldotta meg, hogy hitelesnek tűnjön az Amerikában játszódó történet.

Read more

„Azon a forró éjszakán nem tudtam a családomnak egy üveg hideg innivalót vásárolni”

A felesége sokat segített az emlékei rendezésében, és abban is, hogy a számára kevésbé fontosnak tűnő, de aurópai szemmel izgalmas részleteket is belevegyen a visszaemlékezéseibe – mesélte Steve Boateng, akinek most jelent meg memoárjának második kötete, a Pálmabor és kukacok II. Avagy miért nem lettem nőgyógyász Ghánában.

Read more

„Ez a regény a modern női lélek beavatástörténete”

Nem lett régész, de gyerekkori álmait egy regénysorozatban éli meg Kondi Nikoletta, A sakál fia szerzője. Az interjúban mesél arról, hogyan változtatta meg az istenek kapcsolatait, és hogy miért kéne a férfiaknak is többet olvasni a női lélekről.

Read more

„Egy irodalmi szövegben egyetlen szó sincs véletlenül”

Emberi sorsok találkoznak két csésze kávé mellett – meséli Végh-Fodor Mónika új regénye, a Latte Liverpoolban kapcsán. A szerző azt is elárulja, melyik a kötet legerősebb önéletrajzi mondata, és hogy milyen volt úgy alkotnia, hogy közben óvodás kislányát fel kellett készíteni az osztrák iskolára.

Read more

„Tudatosan törekedtem arra, hogy ne változtassak az eredeti szövegen”

Versantológiák, bölcsességgyűjtemények és egy memoár után fiatal kutatóként egy szovjetunióbeli tanulmányútról készített naplóját is közreadta Kassai Tibor Látogatás a Birodalomba címmel. A szerzővel a kézirat sorsáról, a naplóírás kihívásairól és az 1958-as Szovjetunió meglepetéseiről is beszélgettünk.

Read more

„Az volt a legjobb, amikor láttam a történet végét: már csak meg kellett írni”

Abszurd skandináv humor, célzatos trágárság és egy kardigános jegesmedve. Mindezek és még sok minden más is jellemzi Mika Tillensen, vagyis Mikecz Attila új kalandregényét, a Bertram atya kalandjait. A szerző azt is elárulja, miért szerencse, hogy a történet végére ért.

Read more

„A legnehezebb az volt, hogy szelektálni kellett a sok jó történet között”

Nem az a kérdés, hogy lehet-e folytatni egy 800 oldalas regényt, hanem, hogy még hány regény van a sztoriban – hangsúlyozza Oláh Tibor, akivel Kaktusz szögesdróttal című új kötete kapcsán beszélgettünk sportregényről, történetmesélésről és arról, mi kerül hetvenkétezer forintba egy könyv kiadásán.

Read more