„Kifejezetten örülök, hogy olyan témáról írhattam, ami a legtöbb ember számára tabu”

Első regénye fogadtatása sarkallta arra, hogy megírja második kötetét Szabics Adrienn, aki szintén az olvasók biztatására döntött úgy, hogy az új kötetben sokkal részletesebben mutatja be az intim pillanatokat. Így született meg A prostituált hercegnő című regénye, amely ismét a Könyv Guru Kiadónál jelent meg. A szerzővel arról beszélgettünk, mennyire más hangsúlyosan erotikus történetet írni, hol a határ a számára az intim részletek leírásában, hogyan segítették az olvasói visszajelzések a fejlődésben és mit tett első kötete népszerűsítéséért.

Nem minden elsőkönyvesnek adatik meg, hogy eljusson a második könyvéig. Az, hogy nem egészen egy évvel az első könyve, a Szívzavar megjelenése után ismét beszélgethetünk, azt jelenti, hogy sikeres volt a debütáló regénye, vagy a lendület vitte tovább a második kötetéig, A prostituált hercegnőig?

A második regényem megjelenése függött attól, hogyan fogadják az elsőt. A Szívzavar fogadtatása minden elképzelésemet felülmúlta, így nem volt kérdés, hogy lesz folytatás, és ezért nagyon hálás vagyok az olvasóimnak.

Milyen visszajelzéseket kapott az első regényére? Volt-e olyan reakció vagy tanács, amin elgondolkodott, esetleg változtatott is a stílusán, vagy valamilyen munkamódszerén? És egyáltalán: mennyire veszi rossz (vagy jó) néven, ha kritikát mondanak az írásáról?

Erről Kosztolányi Dezső egyik idézete jut eszembe. „A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa.” Ezzel teljes mértékben egyetértek. A legtöbb visszajelzés az első regényemről pozitív hangvételű, aminek nagyon örülök, de a kritikákra sem negatívan tekintek. Számomra ezek a vélemények segítenek építkezni, így látom, miről olvasnának szívesen, vagy mi az, amiről kevésbé.

A prostituált hercegnő hamisítatlan erotikus romantikus regény. Mennyiben más ebben a műfajban írni? Kellett-e valamiben másként készülnie a munkára? És miért érzett késztetést, hogy kipróbálja magát ebben a műfajban is?

Már a Szívzavarban is felellhető volt egy kis erotika, így nem volt különösebben nehéz dolgom, csak a részletességre kellet nagyon figyelnem. Először nem így terveztem ezt a regényt, de az első történetnél az olvasók hiányolták az intimitást, így most úgy érzem, ebben most maximálisan eleget tettem a kérésüknek.

Az érzelmekről és a prózai részletekről is kendőzetlenül ír a regényben megjelenített erotikus aktusok részletezése közben. Hol a határ az Ön számára egy ilyen leírásban?

Aki a kezébe veszi A prostituált hercegnőt az számíthat rá, hogy egy csóknál többről fog olvasni. Számomra ebben nincs semmi meghökkentő, nálam a határ egy egészen más műfajnál kezdődik, a gyilkosságnál. Nem tudom elképzelni, hogy valaha is ábrázolni tudnék egy ilyen bűncselekményt, s olvasni sem szeretek róla. A komfortzónámtól kívülre esik.

Egyszeri próbálkozás volt az erotikus regény műfaja, vagy tervez még hasonló regényeket írni? És ha igen, nem tart attól, hogy az olvasók beskatulyázzák ebbe a zsánerbe?

Mivel a romantika és az erotika a fő alkotóelemei a könyveimnek, és olvasói kérésekre írtam erotikusabban, így nem félek a beskatulyázástól. Sőt! Kifejezetten örülök neki, hogy olyan témáról is írhattam, ami a legtöbb ember számára tabu. De higgyék el, teljesen rendben van, ha valaki erről ír, vagy olvas.

„Mit tehet egy lány, akinek megvan mindene, még sincs semmije?” Ez a borítószövegben leírt mondat lehetne az (egyik) mottója a könyvének. Hogyan jött az ötlet, hogy Freya történetén mutassa be, milyen kényszerű és kiszolgáltatott tud lenni még egy luxus körülmények között élő lány élete is? Miként fogalmazná meg a regénye fő tanulságát?

Manapság elég gyorsan ítélünk anélkül, hogy utánajárnánk a dolgoknak. Azt hiszem erre szokták mondani, hogy nem minden arany, ami fénylik, és ez lesz az egyik legfontosabb tanuláság a történetben.

Mi az, amit a Szívzavar megírása után tapasztalatként át tudott menteni a mostani regény munkálataiba? Változtatott-e a munkamódszerén, és érzi-e a fejlődést az írás terén?

Abszolút úgy érzem, hogy ez a regény sokkal összeszedettebb, mint az előző. Ebben nagyon sokat segítettek az olvasói vélemények. Az érzések megjelenítéséért rengeteg dicséretet kaptam, azon nem sokat változtattam. A karakterekre viszont jobban odafigyeltem, hogy szerethetőbbek és valóságosabbak legyenek.

Hogyan tudott részt venni a Szívzavar marketingjében, mi az, amivel segítette az eladásokat, és milyen platformokat használt ehhez? Mit gondol, az első könyve után már könnyebb lesz egy második regény értékesítése? Mit javasol más elsőkönyves pályatársainak, milyen buktatókat érdemes elkerülniük, ha szeretnék sikeresen eljuttatni az olvasókhoz a könyvüket?

A közösségi oldalaimat használom az olvasás népszerűsítésére, de számomra ez nem értékesítés. Fontosak tartom, hogy minél több emberhez eljusson a könyvek szeretete. Természetesen valamivel könnyebb második regényesnek lenni, de a félsz azért ott van, hogy az, aki olvasta az elsőt, és tetszett neki, annak a következő is megüsse azt a szintet. Bízom benne, hogy a Szívzavar mércéjét eléri A prostituált hercegnő is. Az elsőkönyveseknek pedig azt tudom tanácsolni, hogy ne féljenek! Mindenkinek sajnos nem lehet megfelelni, de nem is kell. Találják meg azt a műfajt, amit szívvel-lélekkel tudnak ábrázolni, aztán hajrá!

Ha az előző könyve – mint arról beszélgettünk is – lehetővé tette volna a folytatást (mégis új történetbe kezdett), ezúttal a regény vége szinte tálcán kínálja Freya és Carter kalandjainak a továbbmesélését. Lesz folytatás, vagy inkább megint új inspirációt, történetet és karaktereket keres magának?

A további történeteim is különállóak lesznek. Egyenlőre nem tervezek olyat, aminek lenne folytatása, de soha ne mondd, hogy soha!