Könyvírás és könyvkiadás
Ismeretek és tanácsok a könyvkiadási folyamattal kapcsolatban.
Öt évig kereste a saját írói hangját, majd arra is vigyáznia kellett, hogy más könyvek olvasása közbe ne veszítse azt el – mesél Könyv Gurunak a nehézségeiről Knizner István, aki Így jártam Pakson címmel most jelentette meg önéletrajzi kötetét a Személyes Történelem kiadónál.
Read more
Alkotói kételyről, eltérő kultúrákból származó szerelmesek közti kapcsolatról és a kiadókeresés csapdáiról is beszélgettünk Bettina Bentonnal új romantikus regénye, a Bombay kontra Budapest kapcsán.
Read more
Milyen okokból választhat valaki írói álnevet, és mire kell mindenképpen ügyelnie, ha így dönt. Kis sorvezető álnévválasztáshoz.
Read more
Egészen fiatal kora óta gyakorolja az írást, nagyon alapos vázlatokat készít, hogy összeálljon a sci-fi trilógiája és profi weboldalt készít a regény rajongóinak. Egyebek mellett ezek is kiderülnek a Beronis – Megapoliszi álmok szerzőjével, Quinn H. Lennoxszal, vagyis Volentics Andrással készített interjúból.
Read more
Hogyan lehet hitelesen, mégis regényszerűen írni a múltról? Mi a teendő, amikor az író csak ül a képernyő előtt, de nem megy a munka? Ezekről is mesél Foglár Gábor, akivel Ítéletidő című új kötete kapcsán beszélgettünk.
Read more
Munka előtt, hajnalban ír Garam Tamás, aki legújabb regényében a zene ördögi hatalmát feszegeti egy őrült zseni történetén keresztül. A dallam szerzője Könyv Gurunak mesélt még írói álnévválasztásról és a facebookos könyvmarketing lehetőségeiről.
Read more
Olykor éjszaka vagy hajnalban is felkel egy álomfoszlány vagy új történetszál leírása kedvéért Virginia Sol, akivel új regénye, A belső vad kapcsán beszélgettünk. Szóva került álnévválasztás, írói előképek és kiadási szempontok.
Read more
A szerkesztő feladata az, hogy észrevegye a szövegben mindazt, ami nem stimmel. Ő ezzel foglalkozik, regényeket és kéziratokat olvas. Alapvetően érzéke van hozzá, valószínűleg valamit tanult is róla, és persze több kéziratot is szerkesztett már életében. Ha egy ilyen ember nem nézi át a könyvünket, akkor óriási hibák maradhatnak benne, és a nyelvezete sem lesz az igazi.
Read more
Az egyik leggyakoribb írói félelem, hogy nem tudjuk, van-e létjogosultsága, piaca a könyvötletünknek, lesznek-e olvasóink.
Read more
Az egyik leggyakoribb írói félelem, hogy nem tudjuk, van-e
létjogosultsága, piaca a könyvötletünknek, lesznek-e olvasóink.
Ha bennünk is ez a félelem munkálkodik, ne hagyjuk, hogy eluralkodjon rajtunk, inkább tegyünk ellene! És mit? Nézzünk utána, lesz-e olvasónk!
Vegyük először azt az esetet, ha regényt írunk. Honnan tudhatjuk, hogy ez az ötlet kapós lesz?