Könyv+Alkotó
Tippek és ismeretek könyvírásról és könyvkiadásról.
„Borzasztó lenne, ha mindannyian egyformán gondolkodnánk”
Nála nem foglalkozási ártalom, hogy a világ jelenségei mögött mindenütt matematikát lát, de az sem veszít semmit, aki nem így gondolkodik – hangsúlyozza Kertész Viktor matematikuspofesszor. Új könyve, az Egyszerű? Bonyolult? kapcsán mesél az ismeretterjesztő könyvek megírásának nehézségeiről, és a matematikatanítás hiányosságairól.
3×3 gyakorlat: írjunk nyarat!
A nyár a pihenés, a kikapcsolódás időszaka a kreatív írásban is. Kifejezetten sok olvasóm, ügyfelem jelzi, hogy nyáron nem igazán tud írni, hogy éppen ekkorra tervezi, hogy befejezi vagy átírja a regényét, de egyszerűen nem jön össze. Nem csoda – nyáron nyaralunk a családdal, a mentális lassítást várjuk ettől az időszaktól. Nekem személyesen az a…
„Nem csak a cuki, szőrős, négylábú emlősállatok érdemelnek szeretetet és figyelmet”
Egy mese legyen nyelvileg igényes, kellően fordulatos és életkornak megfelelő benne a kép és szöveg aránya – vallja Haraszti Judit, aki egy meserajzkészítő pályázattól jutott el a saját mesekönyv készítéséig. Az Erdőn-mezőn, égen-földön. Évszakok meséi című kötet szerzője beszélt a kötet mélyebb tanulságairól és hogy mit tanult ő gyerekkora meséiből.
„Tegye fel a kezét, akit tízhónaposan megkérdeztek, hogy melyik tányérból szeretne enni”
Saját magának küldött e-mailekben pötyögte le könyvének fejezeteit Kollerné Gintli Eszter, miközben kisbabája a karjában pihent. Az igény szerinti gyermek című kötet szerzőjével beszélgettünk kényeztetésről, hisztiről, érzelemkezelésről és szülői igényekről.
Miként merítsünk inspirációt és erőt a természetből?
Mindig kevesebb idő van munkára, mint kellene, de a leállás, kiszakadás néha sokat tud lendíteni az alkotó energiákon. Különösen, ha a természetbe megyünk. Milyen szerteágazó hatásai vannak egy erdei sétának, és mit tegyünk, ha nincs erre lehetőségünk?
„Mindig lesz miről írni, de nem minden áron”
Nem sokkolni akart, egyszerűen csak leírni dolgokat – vallja Mátyás Zoltán, aki első kötetében drogfogyasztók, alkoholisták és lelkileg instabil emberek mindennapjait tárja elénk. Az Allergiás reakció az életre szerzője mesél rendhagyó anyaggyűjtésről és a túlságosan tabudöntögető történetek cenzurázásáról is.
„Egy mesekönyv legjobb helye a gyerek ágya mellett van”
Egy szülőnek arra is készen kell állnia, hogy a fáradtan kitalált meséből könyvet írjon – derül ki Nyakas Tibor történetéből, akinek most jelent meg első kötete, A két oroszlán. A szerző arról is beszél, hogy miként lettek az ikerlányaiból oroszlánkölykök, milyen a jó mese és mire használta a mesterséges intelligenciát a könyvírás során.
„Az az egy volt biztos, hogy szeretném belevinni a betegséggel kapcsolatos érzéseimet”
Egy mesekönyv adott erőt Gál B Bettinek, hogy végre elkészüljön a saját regénye, A felhők felett mindig süt a nap. De lehet-e happy endje egy romantikus regénynek, amelynek története megrendítően rímel a valóságra? Beszélgetés írásterápiáról, csak látszólag közhelyes címről és pár hét alatt elkészült kéziratról.
Az írás mint a trauma feldolgozásának eszköze?
Jó érzés lehet kiírni magunkból a rémes történéseket, de ezzel nem feltétlenül jön létre kiadható kézirat.
„Aki regényt szeretne írni, el ne kezdje addig, míg nincs egy alaposan kidolgozott vázlata”
Olvasói Leslie L Lawrence stílusához hasonlították első regényét, a Krokodilkönnyet, amelynek most a folytatásával, a Rettegések mocsarával rukkolt elő Mlčúch Brenda Nicole. Az interjúban szó esik arról is, hogyan lehet jó párbeszédeket írni, ha a szerző alapjában csöndes típus, mennyit segít egy jól megírt vázlat és hogyan húzott váratlant az új történetben.