Miből tudom eldönteni, hogy érdemes-e sorozatot írni a regényemből?
Írtam egy jó sztorit, sőt már ki is adták, de még mindig nem tudom eldönteni, vajon megéri-e folytatni. Ha nem is minden írót kínoznak efféle kérdések, de manapság egyre többen írnak (akár első regényükből is) sorozatot. Ennek vannak előnyei és hátrányai is, és sokszor már a döntés sem könnyű. Ebben a posztunkban azoknak segítünk, akik ilyen dilemmával küszködnek, és adunk néhány szempontot, mi alapján tudjuk mi magunk is jó eséllyel megmondani, hogy belevágjunk-e egy második, vagy akár harmadik rész írásába.
Mikor merülhet fel egyáltalán a folytatás kérdése?
Akkor gondolkozzunk el ezen (akár már az első könyvünk írása közben vagy előtt), ha:
- az első kötet megoldatlan konfliktusokkal vagy elvarratlan szálakkal zárul, amelyeket a folytatásban tovább lehet fejleszteni;
- úgy érezzük, hogy a karakterekben további fejlődés lehetősége van, és tovább lehet mesélni a történetüket;
- az első kötet sikeres volt, és emiatt van már egy bejáratott közönségünk, akit érdekel, hogyan alakul a szereplők sorsa és az általunk teremtett világ;
- az első kötet után az olvasók többre vágynak, és egyértelmű igény mutatkozik a történet folytatására;
- van a sztoriban még lehetőség új konfliktusokra, kihívásokra és történetszálakra, amelyeket a folytatásban ki lehet bontani;
- világos elképzelésünk van arról, hová fejlődhet a történet a folytatásban, és mi magunk is izgatottan várjuk ezeknek a lehetőségeknek a felfedezését.
De ne feledjük: amennyi lehetőséget rejt egy folytatás, annyi kihívás is van benne. Mindjárt mutatjuk, milyenek.
Mik az előnyei és hátrányai egy folytatás megírásának?
Nézzük először, milyen előnyökkel számolhatunk egy folytatás esetén:
- Bejáratott közönség: ha az első kötet sikeres volt, akkor a folytatásnak előnyére válhat, hogy van egy szélesebb réteg, amely már ismeri a szereplőket és az általunk létrehozott világot.
- Bevált világ és karakterek: egy folytatás esetében nem kell annyi időt töltenünk a regény világa és a szereplők felépítésével, mint az első kötetben, ez pedig lehetővé teszi, hogy mélyebben belemerüljünk a történet alakításába és a karakterek formálásába.
- Márkaépítés: egy folytatás segíthet abban, hogy íróként megalapozzuk a saját „brandünket”, így az olvasók könnyebben megtalálják és felismerjék a munkáinkat.
- A történet folytatása: a többedik rész lehetővé teszi, hogy folytassuk az első kötetben megalapozott témák és ötletek kiaknázását, az olvasók pedgi így még többet kaphatnak abból a történetből, amit már szeretnek.
De azért a helyzet nem ilyen egyszerű. Nézzük, milyen hátulütői vannak a sorozatírírásnak:
- Magas elvárások: egy folytatás megírása azért jelenthet nagyobb kihívást, mint egy önálló könyvé, mert az olvasóknak már magasabbak az elvárásaik, kritikusabbak lehetnek a történettel és a szereplőkkel szemben.
- Ismétlődő cselekmény: szintén reális veszély lehet, hogy ha a folytatás cselekménye túlságosan hasonlít az első kötetéhez, már nem tűnik annyira eredetinek.
- Újdonság erejének elvesztése: a regény világa és a szereplők újdonsága és izgalma könnyen megkophat olvasók számára egy második résznél, így már nem érdekli őket annyira a folytatás, talán menet közben le is teszik a könyvet.
- Új olvasók elidegenítése: ha a folytatás túlságosan erősen támaszkodik az első kötet eseményeire és szereplőire, nehéz lesz új olvasót bevonzani a történetbe, hacsak valaki nem ajánlja neki kifejezetten az első kötet elolvasását.
Mennyit segítenek a döntésben az olvasók (reakciói)?
Milyen következtetéseket tudunk levonni az olvasótáborunk visszajelzéseiből? Miért érdemes figyelni ezekre?
- Az egyik legkézenfekvőbb módja annak, hogy felmérjük, érdemes-e folytatást írni, ha megvizsgáljuk az eladási számokat. Ha az első kötet jól fogyott, érdemes megfontolni a folytatást.
- Nézzük meg az első kötetről szóló kritikákat, hogy megtudjuk, mit mondanak róla a „képzett „hivatásos” olvasók. Ha a kritikák túlnyomórészt pozitívak, az szintén jó indikátor a folytatás elkezdéséhez.
- Figyeljük meg, mit mondanak a rajongóink, sőt nyugodtan kérhetünk visszajelzéseket is arról, hogy szeretnének-e folytatást. Akár a közösségi médián, akár e-mailben vagy más csatornákon keresztül. Ha nagy az igény a folytatásra, érdemes lehet megfontolni.
- Figyeljük egyébként is a közösségi médiát, hogy lássuk, beszélnek-e az olvasók az első kötetről, és várják-e a folytatást. Ha van egy kis pezsgés a sztori körül, jó eséllyel lesz a folytatás körül is.
De ne feledjük, az olvasói visszajelzések csak egy szempontot jelentenek számunkra a döntésben. VIsszautalva a korábbiakra, nagyon fontos, hogy érezzük a történetben lévő kibontatlan szálakat, a karakterek fejlődésének lehetőségét, és legfőképpen a saját kedvünket, hogy valóban akarjuk-e a folytatást, és az beleillik-e az alkotói terveinkbe.
És végül: mitől lesz igazán jó egy folytatás?
Ha úgy érezzük, minden feltétel adott a folytatáshoz, akkor már csak arra kell figyelnünk, hogy miként tehetjük igazán olvasmányossá, méltóvá az első részhez. Íme néhány szempont ehhez is. A jó folytatás:
- az első kötet szereplőire kell támaszkodik, új és érdekes módon mutatja meg a növekedésüket és fejlődésüket;
- a cselekménye eléggé különbözik az első kötetétől ahhoz, hogy az olvasókat lekösse és izgalomban tartsa;
- miközben a cselekménye friss és eredeti, megtartja a folytonosságot mind a világában, mind a szereplőiben, mind a történetének általános ívében is az első kötettel;
- olyan új témákat és ötleteket fedez fel és bont ki, amelyek az első kötetben meghatározott témákra épülnek;
- emeli a tétet, és olyan feszültséget teremt, ami az első kötetnél is jobban leköti az olvasót;
- erős érzelmeket vált ki az olvasókból, és maradandó benyomást hagy bennük;
- kielégítő lezárását nyújtja a megkezdett történeti ívnek (magyarán önmagában is megáll), ugyanakkor fenntartja a lehetőségét esetleges további folytatásnak.