Könyvírás és könyvkiadás
A gyerekei azért hagyták írni, hogy aztán meseként meghallgathassák, milyen volt anya gyermekkora – mondja Henn Edith, akivel Felhőtlen éveim című kötete kapcsán beszélgettünk. A tizenhét év után napvilágot látott szöveg szerzője gondolkodás nélkül, „teljes lényével” ír, és úgy érzi, hogy az élet igazán édes íze, mintha megkeseredett volna manapság.
Read more
„Bugyogtak, forrtak, kikívánkoztak” szentföldi barangolásainak élményei Kiss Juditból, ezért írt belőlük könyvet Izrael színei címmel. A bő két évtizede megírt szöveg első kiadása azonban, mint meséli, félrecsúszott, ezért volt szükség most másodikra. A beszélgetésből kiderül az is, milyen volt ateistaként a Szentföldön kóborolni, hogyan élte túl az életveszélyes helyzeteket, és miként látja az izraeli-palesztin konfliktust a hétköznapokban.
Read more
Azt hisszük, hogy az utolsó mondat után tett (három) ponttal véget ért a regényírás folyamata? Aligha. Ekkor kezdődik csak a munka a szöveggel: a szerkesztés nemszeretem-de-ki-nem-hagyható feladata. Professzionális tippjeink az egyszerűen, magunk által is elvégezhető szerkesztéshez, hogy végül a kiadónak leadott szövegünk is profi legyen, amennyire csak tőlünk telik.
Read more
Saját gyerekeinek tanulását könnyítette meg a szorzótábla mesés feldolgozásával Joó Viktória, akinek most jelent meg Varázslatos meseszorzó című kötete. A szerzővel a mesés tudásátadás és a fantáziavilág fontosságáról beszélgettünk, illetve arról, miért nem ír mesekönyvet az osztásról is.
Read more
Gyerekként a tévében látott történeteket írta újra, aztán felnőttként jött rá, hogy nem kell minden sztorinak happy enddel végződnie – meséli Koncz Péter első regénye, a komor hangulatú pszichothriller, a Becky – Történetek okról és okozatról kapcsán. Az interjúban szó esik függőségről, éjszakai regényírásról és arról, miért nem bánja, ha menet közben magától alakul a történet.
Read more
Gyerekkori barátjának kezdte leírogatni élete (életük) történetét, majd mások is biztatták: csináljon könyvet izgalmas jegyzeteiből. Így kezdődött Háry Pál memoárjának története, aki azt is elmeséli, hogy miért Világközepi élményeim lett a kötet címe, miért nem szabad csak úgy berakni különféle fiókokba a jegyzeteket, és milyen Amerikából telefonon keresztül írni egy könyvet.
Read more
Csak akkor tudunk meggyógyulni egy szétesett párkapcsolat traumájából, ha előtte teljes mértékben átéltük a gyötrelmeket is – fogalmaz Ángyán Patrícia, aki első regényében egy ilyen felemás gyógyulási történetet mesél el. A Szakításunk naplója című kötet szerzője elmeséli, hogy szippantja be újra és újra az alkotófolyamat, és azt is, mi tudja leginkább kizökkenteni a munkából.
Read more
Nem fél attól Szabics Adrienn, hogy erotikus írónak skatulyázzák be, miután olvasói biztatásra írt sokkal részletesebben és szókimondóbban az intim pillanatokról második regényében, A prostituált hercegnőben. A szerzővel arról is beszélgettünk, milyen formában inspirálták még az olvasói visszajelzések, és hogy mitől félt igazán a második regényét írva.
Read more
Milyen lehetett a Mars őskora – ezen töprengett T. B. Byrt ey unalmas statisztika órán, majd vett egy nagy levegőt, és – kilenc év alatt – írt egy 480 oldalas, izgalmas fantasy regényt erről. A néma csillag dala szerzője a beszélgetésben elárulja, mi a nehéz a terraformálásban egy regény írásakor, és azt is, miért nehéz az égtájakat meghatározni egy idegen bolygón.
Read more
Töredékek címen harmadik önéletrajzi visszaemlékezését írta meg Bencsik Ferenc Pál, aki úgy érzi, sok mindent tanulhatnának a fiatalok a korábbi generációktól. Ő viszont ezekből a kötetekből tanult sokat, mert egyre csiszoltabbnak tartja a saját stílusát. Beszélgetés felidézésről, stílusválasztásról, felszabadult írásról.
Read more