Írói munkarend kialakítása – 8 egyszerű lépésben

Leghőbb vágyunk, hogy írjunk (egy regényt, egy novellás- vagy interjúkötetet, egy verses könyvet), csak épp nem találunk egy percnyi időt sem az életünkben? Ez részben kifogás, részben igaz, hiszen nagyon nehéz felnőttként új szokásokat beépíteni az életünkbe, a hétköznapi tevékenységeink mellett valamit rendszeresen, felelősen csinálni (még sportolni is).

A tudományos válasz minderre az, hogy csak akkor tudunk elkezdeni valóban írni, ha az írásra szánt időket (akármilyen rövidek is legyenek) fixen betáblázzuk a napjainkba, és ezek végrehajtásából semmilyen körülmények között sem engedünk. A legtermékenyebb írók a tapasztalatok szerint a leghatékonyabb tervezők és időbeosztók is. Pszichológiai kutatásokból kiderült az is, hogy kevésbé hajlamosak a halogatásra azok az írók, akik már megtalálták, a nap mely órái állnak rendelkezésükre az alkotásban. Ez könnyen belátható, ha arra gondolunk, hogy ha már megvan a fix idő, akkor nem arra megy el az energiánk, hogy keresgéljük a megfelelő alkalmat az írásra, hanem egyszerűen csak nekiállunk – és írunk.

A hétköznapokba fixen beépített időpontok azért is jók, mert így már szokássá válik, és gondolkodás nélkül leszünk képesek teljesíteni az előírt feladatot. De talán a legfontosabb, hogy egy kirobbanthatatlan időpont egyértelmű üzenet önmagunk és mások számára is, hogy a kitűzött alkotási folyamat fontos számunkra, nem szabad zavarni akkor, következésképpen többet is leszünk képesek teljesíteni ugyanannyi idő alatt.

Végül, de nem utolsósorban, egy új, rendszeres programnak reálisnak is kell lennie. Vagyis teljesíthetőnek, más napi, heti programunk és kötelességünk közé beilleszthetőnek, azokkal párhuzamosan végezhetőnek. Úgyhogy mielőtt nekiállnánk keményen bevasalni magunkon az új menetrendünk alapján a napi penzumokat, gondoljuk végig Könyv Guruval azokat a lépéseket, amelyek szükségesek egy jó írói munkarend kialakításához.

* * *

1. Döntsük el, mennyire fontos számunkra az írás!

Első kérdés, amit mindenkinek fel kell tennie: más elfoglaltságainkhoz képest mennyire fontos számunkra az írás? És legyünk őszinték! Vajon az írás fontosabb vagy kevésbé fontos-e számunkra, mint a tiszta ház? Fontosabb-e, mint a baráti kapcsolatok fenntartása vagy a kedvenc tévéműsorunk követése? Mi tudjuk egyedül megválaszolni az efféle kérdéseket, így csak mi tudjuk, mi fog ezután következni.

 

2. Írjuk le, hogy mennyire fontos – és mondjuk el másoknak is!

Ha egyszer sikerül eldönteni az előző kérdést, akkor házi feladatnak tekintsük, hogy papírra is vessük ezt. Például azt a döntésünket, hogy a háztartást kevésbé tartjuk fontosnak az írásnál, vagy hogy nem akarunk heti (napi) rendszerességgel beülni a barátainkkal egy presszóba. Hasznos tipp: nem árt döntésünket megosztani másokkal, mert meg fogunk lepődni, milyen megtartó erővel bír az.

 

3. Ismerjük meg az írói stílusunkat – és ezt rögzítsük a naptárba!

Ha nem vagyunk bővében az időnek, felesleges olyankorra időzíteni az alkotási alkalmakat, amikor nem vagyunk produktívak. Szóval az időpont kiválasztásánál ne csak az egyéb elfoglaltságainkat vegyük figyelembe, hanem a szellemileg aktív és kevésbé aktív pillanatainkat is. Ha éjszakai baglyok vagyunk, akkor ne hajnalra, munkaidő előttre időzítsük az alkotó óránkat, és fordítva, ne táblázzuk be az esti időpontokat, ha akkor úgyis elnyom a buzgóság.

 

4. Mely időpontok nem jönnek egyáltalán szóba?

Ha már az időpont kijelölésénél tartunk, alaposan gondoljuk át, mely órákat nem lehet egyáltalán írásra használni. Legyünk reálisak: vannak találkozók, megbeszélések, családi elfoglaltságok, amelyek nem áthelyezhetők, nem halaszthatók, nem hagyhatók ki. Van, hogy a munkahelyen, az iskolában, az edzőteremben kell lennünk, vagy egyszerűen csak pihennünk kell. Ne feszítsük túl a húrt, ezeket hagyjuk meg arra, amire egyébként is szántuk volna! Úgysem lennénk igazán produktívak, ha minden percünket az írásnak szentelnénk.

 

5. Keressük a “köztes” időket!

A mindenképpen másra szánt idők helyett inkább olyan időszakok után kutassunk a naptárunkban, amelyek alatt nincs igazán konkrét elfoglaltságunk, viszont eredetileg nem gondoltuk, hogy akkor teljes erőbedobással tudnánk dolgozni. Elképzelhető, hogy ilyenkor nem vagyunk a “topon”, mert éppen fáradtak vagyunk, esetleg valami zavaró körülmény akadályoz meg az elmélyültségben, de ez mégis hasznos lehet. Ne dolgozzunk teljes erőbedobással, hanem csináljunk mást, a könyvünkkel kapcsolatos feladatot, például  szerkesszünk, tervezzünk, gondolkozzunk a kidolgozandó részleteken. A lényeg ismét az, hogy reálisan lássuk, mikor mire vagyunk képesek, hogyan használhatjuk ki a kevéske időt.

 

6. Keressük a teljesen szabad időszakokat!

Végre valahára, ha ezeken túl vagyunk, végignézhetjük a naptárunkat most már azzal a szemmel, hogy mikor tudunk háborítatlanul dolgozni. Az előzőkből következően ilyenkor nincs semmilyen zavaró körülmény, szellemileg frissek vagyunk és elvileg semmi sem akadályozza a céltudatos alkotói tevékenységet. Ha ezek megvannak, akkor már csak rajtunk áll, hogy őrizzük féltékenyen ezeket az időszakokat, mert más nem teszi ezt meg helyettünk. Legfeljebb akkor, ha látják, hogy nekünk ez milyen fontos és szent.

 

7. Tegyünk egy ígéretet – írásban!

Ha világosan látjuk a lehetőségeinket, amikor nem tudunk egyáltalán dolgozni, amikor valamit tudunk csinálni és amikor teljes erőbedobással tudunk alkotni, akkor nincs más hátra, mint ezt az elhatározásunkat is írásban lefektetni. Így jobban rögzül, és könnyebben tartjuk magunkat hozzá. És persze érdemes ezt is elmondani más(ok)nak, hogy kihasználhassuk ennek megtartó erejét!

 

8. Kövessük naplószerűen az ígéretünk betartását!

Végül az is fegyelemre szorít bennünket, ha naplóba rögzítjük, hogyan sikerült betartani az írói elhatározásunkat. Sokat tanulhatunk abból, ha ezt havonta visszanézzük, különösen ha feljegyezzük, mikor voltak a mélypontjaink, és mikor ment minden szuperül. Nagyon hasznos lehet, ha nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre, a szellemileg legproduktívabb időszakokra, az energiánk beosztására is reflektálunk ilyenkor, mert ezáltal ismerhetjük meg a legjobban saját alkatunkat, képességeinket, és csak ezek figyelembe vételével tudjuk kidolgozni a számunkra leghatékonyabb írói munkarendet.

Jó tervezést!

(Aki kíváncsi arra, hogy milyen módszerek segítségével lehet képes hatékonyabban írni, olvassa el ezt a posztunkat is.)

Aktív Szerző könyvkiadási program az Ad Librumnál

 Borítókép: Jamie Macpherson / Unsplash.com