Hogyan írjuk le tömören és hangulatosan a környezetet a regényünkben?
A helyszín leírásának régen kiemelt fontossága volt: száz éve az volt jellemző, hogy az olvasó nem járt még a sivatagban, a magas hegyekben, az Északi-sarkon – vagy egyszerűen csak külföldön, sőt, más városokban. Eleinknek tehát kötelessége is volt úgy bemutatni a helyszíneiket, hogy megfelelő részletezettséggel láttassák a regényben.
Ma azonban nem divatos a hosszú környezetleírás, hogy kimondjuk a helyszínekről: ez ilyen és olyan, emígy néz ki, amaz van itt. Nincs meg az olvasóban az igény, hogy tőlünk kapja meg a teljes képet, bőven elég, ha a hangulatot megadjuk – a többit hozzáképzeli. Emiatt tehát az fontos, hogy röviden írjunk a helyszínről, a környezetről, de az a néhány szó, legfeljebb néhány mondat olyan legyen, hogy az olvasó kialakíthassa magában a környezetet. A miliőt adjuk meg.
Ilyen rövid, lényegre törő, mégis hangulatos leírást alkotni nem könnyű, ezért ajánlok erre egy gyakorlatot.
Gyakorlat környezetleírásra
Készüljünk fel egy körülbelül egyórás kirándulásra a környéken.
Menjünk ki szabad levegőre! Lehetőleg vízhez, például partra vagy szökőkúthoz, strandra, de legalábbis szabad levegőre. Legyen jelen a természet, legalább egy nyurga fa hajladozzon valahol, vagy verebek, galambok csipegessenek az aszfaltról.
Üljünk le! Ha erre nincs lehetőség, akkor is támaszkodjunk meg, helyezkedjünk el kényelmesen, hogy ne zavarjon bennünket a kényelmetlen testhelyzet. Könnyebben jönnek a szép mondatok, ha nem görcsöl be a testünk.
Vegyünk elő papírt és tollat! A kézzel írás jobban felszabadítja a kreatív energiákat, ez egyszer írjunk tehát füzetbe akkor is, ha általában gépre szoktunk.
Írjunk! A következő lépés, hogy írjunk le mindent.
- Kezdjük a bal oldalon: mit látunk?
- Jobbra haladva írjunk le mindent, amit látunk.
- Ha úgy adódik, hagyjuk abba a nézést, és füleljünk. Mit hallunk? Valaki beszél? Írjuk le, amit mond. Egy veréb csiripel? Leesik egy műanyag vödör a homokozóba?
- Illat vagy szag éri el az orrunkat? Pontosan mi? Honnan jöhet? Milyen a levegő illata, ahol ülünk? Esetleg elővesszük a szendvicsünket, kávénkat – annak milyen az illata?
- Feltámad a szél? Ez milyen érzés? Milyen egyéb érzetek érik a bőrünket, a testünket? Például felharsan a mentőautó szirénája, és összeugrik a gyomrunk? Miért?
Tehát minden érzékszervünket használva írjuk le a minket körülvevő világot. Használjunk stíluselemeket:
- Válasszunk hangfestő és hangutánzó szavakat.
- Használjuk ki a szóismétlés erejét.
- Mihez lehet hasonlítani, amit látunk vagy hallunk?
A környezetleírás felhasználása
A szöveg, amit ezzel a gyakorlattal írunk, lírai lesz. Azon kapjuk majd magunkat, hogy tetszik nekünk, amit írtunk, és teljesnek érezzük, csak mert valódi flow-ban alkottunk, és a tudatalattinkból felbukkantak különleges szavak és szókapcsolatok, nagyon jól elkaptuk egy-egy jelenség leírását.
Óva intek azonban mindenkit: ez a leírás nem egy az egyben használható!
Amit alkottunk, az nem jelenet, nem novella, és valószínűleg jelentősen eltér attól a szövegtől, ahogy általában fogalmazunk. Kilógna tehát a regényünkből, történetünkből. Mit tegyünk vele tehát?
- Novella
Ha szoktunk novellákat írni, akkor sztorit kanyaríthatunk ezen leírás mellé. Képzeljünk hozzá egy főszereplőt, alakítsuk ki a jellemrajzát, a motivációját, találjuk ki, mit keres ezen a helyszínen, mi fog vele történni, és írjuk meg ezt a sztorit a környezetleírásunk darabjait felhasználva hozzá.
- Darabokban regényhez
Ha van készülőben lévő regényünk, akkor abba helyezzük bele ezt a helyszínt, és a szereplőinket többször is hozzuk ide. Akkor minden egyes alkalommal, amikor ők itt tartőzkodnak, felhasználhatunk az érzékletes leírásunkból egy-egy mondatot.
Külön füzet
Azt is gondoljuk végig, hogy ha ez a szöveg csupán gyakorlat marad, és egyszerűen a fogalmazásunkat javítottuk azzal, hogy megalkottuk, ez is tökéletes cél. Fenntarthatunk egy külön füzetet arra célra, hogy ebbe írjuk a környezetleírásokat, akármerre is megyünk a világon: ha játszótérre visszük a kisgyerekünket, vagy a szüleinket látogatva kiülünk náluk a kertbe, ha nyaralunk a családdal itthon vagy külföldön, ha buszra várunk a munkahelyünkre menet, vagy az okmányirodában ücsörgünk.
Legyen örömünk a környezetleírásban és a gyakorlásban!
Illusztráció: „Molly writes” by juliejordanscott is licensed under CC BY 2.0.