Aktuális-e még az iszlám terrorizmus? Interjú Kovács Gyulával
Ma négy éve jelent meg Dr. Kovács Gyula kalandregénye az iszlám terrorizmusról. Ebből az alkalomból kérdeztük a szerzőt a regénye aktualitásáról.
Read more
Interjú
Interjú írókkal és könyvesekkel.
„Amire szükségem van az életben, az végig megvolt, a többit pedig nem érdemes erőltetni”
Az író bízzon meg az első ihletében – vélekedik Balogh Szilárd, aki golyóstollal írta háromrészes regényét, a Hajnalig-ot, aminek most a II. része került a könyvesboltokba. Arról is beszél, hogyan döntötte el, hol végződjenek és kezdődjenek az egyes különálló részek, miért érzi „ébredésnek” a mostani időszakot, és miért nem járt szórakozóhelyen immár három éve.
Read more
„Mindig odafigyelek, hogy ne kétbites karaktereket alkossak, hiszen az olvasóim sem azok”
Gyerekként a tévében látott történeteket írta újra, aztán felnőttként jött rá, hogy nem kell minden sztorinak happy enddel végződnie – meséli Koncz Péter első regénye, a komor hangulatú pszichothriller, a Becky – Történetek okról és okozatról kapcsán. Az interjúban szó esik függőségről, éjszakai regényírásról és arról, miért nem bánja, ha menet közben magától alakul a történet.
Read more
„Amikor már a vége fele jártam, volt, hogy nem emlékeztem, mit írtam pontosan az elején”
Grafikusként adódott volna, hogy képregényt készítsen, végül mégis regényt írt Szlamcsik Máté. A Kulipintyó – Az eltűnt kori fogadó című fantasy-kötet szerzője az interjúban mesél a képekhez, rajzokhoz való viszonyáról, a címadás történetéről és egy elképzelt világ építésének nehézségeiről is.
Read more
„Ha mindezeket nem örökítem meg, velem együtt a sírba kerül”
Gyerekkori barátjának kezdte leírogatni élete (életük) történetét, majd mások is biztatták: csináljon könyvet izgalmas jegyzeteiből. Így kezdődött Háry Pál memoárjának története, aki azt is elmeséli, hogy miért Világközepi élményeim lett a kötet címe, miért nem szabad csak úgy berakni különféle fiókokba a jegyzeteket, és milyen Amerikából telefonon keresztül írni egy könyvet.
Read more
„Mindent meg kell élni: a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot is”
Csak akkor tudunk meggyógyulni egy szétesett párkapcsolat traumájából, ha előtte teljes mértékben átéltük a gyötrelmeket is – fogalmaz Ángyán Patrícia, aki első regényében egy ilyen felemás gyógyulási történetet mesél el. A Szakításunk naplója című kötet szerzője elmeséli, hogy szippantja be újra és újra az alkotófolyamat, és azt is, mi tudja leginkább kizökkenteni a munkából.
Read more
„Kifejezetten örülök, hogy olyan témáról írhattam, ami a legtöbb ember számára tabu”
Nem fél attól Szabics Adrienn, hogy erotikus írónak skatulyázzák be, miután olvasói biztatásra írt sokkal részletesebben és szókimondóbban az intim pillanatokról második regényében, A prostituált hercegnőben. A szerzővel arról is beszélgettünk, milyen formában inspirálták még az olvasói visszajelzések, és hogy mitől félt igazán a második regényét írva.
Read more
„Már az első szót úgy vetem papírra, hogy tudom, annak milyen kifutása lesz két vagy tíz fejezet múlva”
Milyen lehetett a Mars őskora – ezen töprengett T. B. Byrt ey unalmas statisztika órán, majd vett egy nagy levegőt, és – kilenc év alatt – írt egy 480 oldalas, izgalmas fantasy regényt erről. A néma csillag dala szerzője a beszélgetésben elárulja, mi a nehéz a terraformálásban egy regény írásakor, és azt is, miért nehéz az égtájakat meghatározni egy idegen bolygón.
Read more
„A vezér kiemelkedéséhez kedvező talajt jelentenek a válsághelyzetek”
Az utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát.
Read more
„A mai fiataloknak a liberális nevelés nem tesz jót”
Töredékek címen harmadik önéletrajzi visszaemlékezését írta meg Bencsik Ferenc Pál, aki úgy érzi, sok mindent tanulhatnának a fiatalok a korábbi generációktól. Ő viszont ezekből a kötetekből tanult sokat, mert egyre csiszoltabbnak tartja a saját stílusát. Beszélgetés felidézésről, stílusválasztásról, felszabadult írásról.
Read more