Mitől lesznek érdekesek és emlékezetesek a szereplőim? Karakterfejlesztési tanácsadó

Mit sem ér az ütős történet és a gördülékeny stílus, ha sótlanok, felejthetők, egydimenziósak a regény szereplői. Minden írónak ezért igen igen nagy erőfeszítéseket kell(ene) tennie, hogy minél emlékezetesebb és eredetibb figurákkal mesélje el a sztoriját. A karakterfejlesztés nem könnyű, de tanulható. Íme néhány szempont és kérdés, amiket érdemes figyelembe venni, ha igazán originális szereplőket szeretnénk a regényünkbe.

Legyen történetük

Ahhoz, hogy felfigyeljenek és megjegyezzenek egy szereplőt, nem árt, ha neki is van egy előtörténete – és ez nemcsak a főszereplő(k)re igaz. Nem kell persze mindent Ádámtól-Évától elmesélni, unalmas is lenne, de egy-egy utalás a feltűnő karakter múltjára hirtelen érdekessé teheti az olvasó számára. Éppen ezért ezeket a kérdéseket tegyük fel, amikor a fontosabb figurákat kidolgozzuk:

• Milyen volt a gyerekkora?
• Honnan jött, mi tette olyanná, amilyen a történet időpontjában? (ezek ismeretében jobban tudnak azonosulni vele az olvasók)
• Melyek voltak életének a kulcspillanatai?
• Miben remél, mik az álmai?
• Mit szeretne véghezvinni, mit vár a jövőtől?

Ne feledjük: ezeknek csak a töredékét kell beleírni a regénybe, viszont számunkra máris sokkal jobban megragadható figura lesz, jobban tudunk majd írni róla, élethűbben tudjuk megjeleníteni a reakcióit, a motivációit, ha mi magunk is tisztában vagyunk azzal, ki is ő.

Legyen világos motivációjuk

Csak akkor hitelesek a szereplők, ha hitelesek a motivációik, magyarán: tudjuk, mit miért csinálnak.

• Mi motiválja az adott szereplőmet?
• Mit nyerhetnek, illetve veszthetnek egy adott tettüktől? És ugyanezt gondoljuk végig fordítva is: mások tettei milyen következményekkel járnak rájuk nézve?
• Milyen fontos döntéseket hoztak már az életükben, amelyek jellemzőek lehetnek rájuk, a céljaikra?
• Mi az a legfontosabb konfliktus vagy nehézség, amivel meg kell küzdenie a céljai érdekében? (az olvasók csak akkor tudnak azonosulni – vagy éppenséggel ellenkezni – egy szereplővel, ha tudják azt, hogy miért küzdenek)

Legyen saját hangjuk

A párbeszédek különösen fontosak lehetnek egy-egy szereplő felépítése szempontjából, hiszen egy egyedi szóhasználat, egy jellemző gondolkodásmód sokat elárulhat róluk, többet, mint egy hosszadalmas leírás.

• Van-e valami, amiben a beszédstílusa megkülönbözteti másoktól?
• Hogyan beszél a barátaival és idegenekkel?
• Használ-e valamilyen egyedi kifejezést? Argóban beszél vagy valamilyen emelkedettebb stílusban? Használ-e trágár szavakat, okkal vagy ok nélkül?
• Mi különbözteti meg a szereplőim stílusát egymástól, és az én saját hétköznapi beszédstílusomtól? Tényleg különböző embereknek tűnnek a beszédjük alapján?

Legyen megjegyezhető külsejük

Bármennyire fontos is a beszédstílus, a külsőt sem hanyagolhatjuk el. Különben hogyan képzelik el az olvasók, milyenek a szereplők?

• Kihez hasonlít?
• Van-e valami különleges ismertetőjegye? (hajviselet, ruha, bőrhiba stb.)
• Milyen jellegű ruhákat hord?
• Hogyan jár, hogyan gesztikulál, hogy viselkedik, amikor valakivel beszélget? Van-a valamilyen különleges szokása?
• Van-e valamilyen tárgy, amit mindig magával hord?

Legyenek esendőek

Szerethetők a szuperhősök is, de azért az olvasók többsége olyan karakterekre vágyik, akikkel valamiért azonosulni tudnak. Márpedig a mindenben tökéletes „jók” sokszor távolról szerethetők. Kell, hogy legyen némi ellentmondás, „sötétség”, esendőség a karakterekben, épp úgy, mint ahogyan bennünk is vannak ilyenek. Ha pedig ezen változtatni akarnak, az még szimpatikusabbá teszi őket, ráadásul a fejlődés és a változás révén a szereplők valóságosabbak és emlékezetesebbek lesznek.

• Volt-e valamilyen ballépése a múltjában?
• Min szeretne változtatni az életében? Akar-e fejlődni?
• Milyen „démonokkal” küzd önmagában?
• Volt-e valamilyen baklövése korábban, amit igazán megbánt és szeretne helyrehozni?
• Mi az a hiba, amit elkövet a történet során, és amiért vezekelhet?

***

Ha mindezeket végiggondoljuk a főbb szereplőink kapcsán, ráadásul fel is jegyezzük a történetüket, szokásaikat, máris sokkal komplexebb, élethűbb figurákat leszünk képesek alkotni, az ő fejükkel fogunk tudni gondolkodni, következésképpen megjegyezhető, szerethető vagy épp gyűlölhető karaktereket hozunk létre.

Borítókép: Kenny Eliason / Unsplash.com