Időutazással eredt az igazi János vitéz nyomába Tasnádi György, akinek rendhagyó történelmi fikciójában többféle idősíkot is megismerhet az olvasó. A Riport János vitézzel című új kötet szerzője arról is mesél, hogy milyen volt mesterséges intelligenciával megrajzoltatni az illusztrációkat, és hogy lehetne-e tanításra használni a történelmi tényekkel és humorral bőven fűszerezett kötetét.
„Hiszem, hogy mindenkinek célja van az életben, még ha az áldozat szerepében is.” Ezt tartja Éjsötét horizont című, most megjelent könyve fő üzenetének Kovács Zoltán. Arról is beszélt, hogy miben segít a zenehallgatás írás közben, hogyan lett novellából regény, és mennyiben befolyásolta a magyarságtudata a cselekmény és a helyszín alakításában.
Sok ok miatt maradhat félbe egy regény, és aztán, hónapokkal vagy évekkel később nehezünkre eshet folytatni a torzóban maradt szöveget. Íme 4 tipp, amivel ráhangolódhatunk a történetre és biztosíthatjuk, hogy második nekifutásra már eljussunk a befejezésig.
Egy fodrásznál hallott válástörténet ihlette meg Husz Mariannt, hogy megküzdésregényt írjon egy 50 feletti nő szemszögéből. A Talpra esni kötelező szerzője azt is elárulja, milyen tanácsot kellene minden nőnek megfogadni, miként oldotta meg, hogy olyan sokféle női sorsot beépíthessen a sztoriba, és hogyan mentette meg egy informatikus a már elfeledett, félig kész kéziratát.
„Mivel nem kell az elfogadottságból élnem, lehetek kedvem szerint merész” – vallja Folk György, aki új regénnyel jelentkezett. A Centreville, Utopia szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy milyen dühből írni, miért tartott bő évtizedig az új kötet elkészítése és kiadása, és milyen regényt érdemes írni.
Mi teszi emberré az embert, hogyan tesz manipulálhatóvá az iskolarendszer, mit jelent a szabad akarat és miért érezheti gyávának magát valaki akkor, ha csak szeretné elkerülni, hogy kegyetlen legyen? Ezekről is beszélgettünk Szekeres Ibolyával Emberség! Esszék és történetek című új kötete alkalmával. Meg arról is, hogy mikor ideális egy szerzőnek leadni a kéziratát a kiadónak.
Identitáskeresés egy orvostanhallgató szemével, a szavak nélküli kapcsolat lehetőségei és kihívásai – ilyen témákat boncolgat Németh György Gábor új regényében, a Virgóban. Arról is beszél, hogy milyen volt férfiként egy nő szemével megírni a történetet, miért utalt a szüzességre a címben, és miért nem tervezett folytatást a regényének.
Egy makacs gondolatból induló éber álmodozással kezdődött, majd Messenger-hangüzenetekkel folytatódott a regényírás – meséli Becca Violiny, a Deveno – Az érzelmek harca című romantikus krimi szerzője. A beszélgetésben szó esik még a „rosszlány” és a „jófiú” kapcsolatáról, álnévválasztásról és arról, miért kellett rögtön egy trilógiával kezdenie a könyvírást.
Egy álomból született Az igazság tüze fantasyregény alapötlete, amit aztán az akkor tizenöt éves Király Ella többkötetes regényfolyammá fejlesztett. A szerzővel beszélgettünk még a barátaira hasonlító karakterekről, a világépítés buktatóiról, a kézirat „kötelező olvasmánnyá” válásáról és párnadobálós bétaolvasókról.
