Ha újrakezdhetné, lazábban írna – vallotta be Gulyás Gábor, akinek most jelent meg első regénye, az Örökpanoráma. A szerző elmeséli a cím izgalmas születését, és azt is, hogy miért elsősorban saját magának írta a történetet.
Amikor kiadóhoz vagy irodalmi folyóirathoz küldenénk anyagot, nem csak az fontos, hogy az írás milyen. A bemutatkozásunk, a levelünk jellege, a megjelenés is sorsdöntő lehet. Nádasi Krisz tanácsai íróknak.
Veszélyes vagy váratlan helyzetek teremtésével, lelki sérülések felidézésével hozhatunk létre ideális alapszituációt egy ütős novellához. Könyv Guru tanácsai klasszikus példákkal.
„Nem szabad feladni a küzdelmet, mindig tanulni kell, hiszen az életben sosem lehet tudni, minek mikor veszi hasznát az ember” – tartja meséi legfontosabb tanulságának Majzik Kitti, akinek most jelent meg Nektek mesélek című kötete. A szerző azt is elárulja, hogyan írt személyre szóló meséket, miért illusztrálta maga a történeteket, és mit kell megfontolni, mielőtt aláírja valaki egy kiadó szerződését.
Fáj még az egykori kiközösítés az Írószövetségből Nemere Istvánnak, de már hiába hívják, nem lép be. A Könyv Guru Kiadónál megjelent 772. kötete alkalmából készült beszélgetés második részében szó esik álnevekről, a legmaradandóbb művekről, tizennégy polcnyi saját könyvről és arról is, miért szeret az író beállni vásárokon, plázákban könyvet árusítani.
Miért váltott blogról Facebookra, milyen módszerekkel szerzett elfogulatlan véleményeket a kéziratáról, miért ült újra iskolapadba, hogy jobb legyen a regénye? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Derenkó Dániel, akivel ötkötetesre tervezett regénysorozatának 3. darabja, Az é leányai kapcsán beszélgettünk.
Nácsa János A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától című könyvének (Ad Librum Kiadó) harmadik fejezetében botcsinálta nyomozónk a Csontváry Múzeumba látogat, ahol roppant különös dologra lesz figyelmes…
Kertész Imre: A néző. Feljegyzések 1991-2001. A „történés”, Kertész Imre halála elfedte, mostoha sorsúvá kárhoztatta az alig néhány nappal korábban megjelent könyvét. A könyvújdonság, ahogy az az alcíméből első pillanatra kiderül, nem újszülött mű, Kertész „titkos” naplófolyamának többszörösen is kíváncsiságot ébresztő darabja. Az utóbbi esztendőkben ugyanis egyértelművé vált, hogy az 1992-es Gályanapló szerzője valóban notórius naplóíró…
10 regényt írt már, de csak most adta ki az első kötetét Sándor Beáta, aki a Kelepce című történetével a kilencvenes évek vadkapitalista Magyarországára invitál minket. Az interjúban beszél a csavaros mű születéséről, írói munkamódszeréről és az olvasók bevonásáról a történetírásba.
Sokan azonban haboznak, ha arról van szó, írjanak-e egyáltalán szakkönyvet. Valóban értek hozzá? Ki vagyok én, hogy erről a témáról könyvet írjak? – sokféle negatív gondolat megfordulhat a fejünkben. Az igazság azonban az, hogy mindenki ért valamihez, és nem is csak egy területhez. Keressük meg azt a témát, amiről ideális lenne könyvet írnunk.
