Ha tegnap duplázták volna meg az ápolók fizetését, az is késő lenne – hangsúlyozza Virágné Herbert Márta, aki 46 év közszolgaként című új kötetében mesél életéről és hivatásáról. Egyebek mellett beszél az ápolói hivatás lényegéről, és arról is, hogy néha olyan gyorsan írt, hogy alig tudta elolvasni az elkészült részeket.
Egy (pontosabban két) könyv tanulságos újraolvasása gondolkodtat el a görögökről – a varázslatos, szigetekről, a nyelvről és a kiismerhetetlen néplélekről.
Mi sem jobb egy hűvös őszi napon, mint olvasással becsalogatni a nyári napfényt otthonunkba! Hogyan? Megjelent és kapható Ozoróczy Viktória: Tinik a fedélzeten kalandos kamasztörténete! Utazás, szerelem, fordulatok, nyár… és igzalmas képek a #tobpetra és #tobdavid oldalakon.
Egy írónak valamennyire a helyesíráshoz is kell értenie, még ha nem is kell profi
korrektornak lennie. A magyar nyelv szabályai azonban kacskaringósak, és sok esetben nehéz
eldönteni, hogyan is írjuk, ha helyesen írjuk. Szeretnék ma megmutatni öt egyszerű tippet,
hogyan legyen jobb a helyesírásunk!
Egy pszichológus beszélget egy cigányprímással. Ez nem egy régi vicc kezdete, hanem egy izgalmas új könyv alapállása. Szokolszky Ágnes nemcsak Déki Lakatos Sándor élet- és családtörténetét tárta fel az Így muzsikáltunk című beszélgetőkötetben, hanem új kutatási irányt is nyit a témában. Az interjúban pedig mesél arról is, hogyan kell oral history könyvet megszerkeszteni, miként lehet összebékíteni menet közben mesét és valóságot, és miben voltak igazán különlegesek a cigányprímás-dinasztiák.
Különös és megrázó könyv ez, amelynek szerzője egy harmincas éveiben járó fiatalember, Zak Ebrahim, akinek az apja volt az első ismert iszlám dzsihádista, aki Amerikában gyilkolt.
Letehetetlen patográfia-sorozat 25 európai művészről, akiknek betegsége-függősége párban járt zsenialitásukkal. Alkotók és alkotások lelki háttértörténetei.
A Könyv Guru Kiadónál jelenik meg Kenéz Péter kalandregénye, a Végtelen az út, amelyen te jársz.
A múlt héten, 84 éves korában elhunyt olasz író-irodalomkritikus-filozófus, Umberto Eco komoly elméleti munkássága mellett számottevő mennyiségű és súlyú irodalmi művet is alkotott. Gondoljunk csak az 1980-ban megjelent, világhírű regényére, A rózsa nevére, vagy A Foucault-ingára, a Baudolinóra, A prágai temetőre. Mint olyasvalaki, akinek nem a szépírás volt az eredeti mestersége, Eco nem egyszer foglalkozott magával az írás módszertanával…
Újra kell-e gondolni írói napirendünket a járvány idején? Minden bizonnyal, mert csak keveseknek adatik meg, hogy ugyanolyan körülmények között dolgozhatnak ilyenkor is, mint egyébként. Az otthoni szituáció és a körülöttünk élők függvényében ezeket a szempontokat kell végig gondolni, hogy a könyvírás se akadjon meg.
