„Kiváló író vagyok, csak az olvasók nem tudnak olvasni!” vagy: „Tényleg tetszett? Pedig én egyáltalán nem tudok írni.” Ki ne találkozott volna hasonló kijelentésekkel? Nádasi Krisz e heti cikkében a túlzott önbizalomról és az önbizalomhiányról ír – egy biztos: a gyakorlást feladni nem szabad!
Azt hiszem, minden író életében eljön az a pont, amikor elgondolkozik rajta: milyen lenne, ha megfilmesítenék a könyvemet? Ez nem önteltség, hiszen nem a forgatókönyvet kezdi el írni, csak egy ártatlan gondolatról van szó. Elképzeli a karaktereit alakító színészeket, a díszletet, a kellékeket… Talán már a könyv írásakor is egyből nagyképernyőn látja az eseményeket. Végül azonban mind kénytelenek vagyunk ráébredni, hogy bármi történik is, a közelében sem lesz annak, amit elképzeltünk. Akár olvasók, akár írók vagyunk.
Egészen fiatal kora óta gyakorolja az írást, nagyon alapos vázlatokat készít, hogy összeálljon a sci-fi trilógiája és profi weboldalt készít a regény rajongóinak. Egyebek mellett ezek is kiderülnek a Beronis – Megapoliszi álmok szerzőjével, Quinn H. Lennoxszal, vagyis Volentics Andrással készített interjúból.
Mély hit indította írásra Garai K. Mónikát, aki csodás gyógyulásáról, és Isten jelenlétének kézzelfogható bizonyságáról írt A lehetetlen lehetséges című új kötetében. Az interjúban beszél a naplójáról és arról is, miért egy száz éves Károli-bibliából vette az idézeteket.
„Sok cselekményvázlat és sokszáz megírt oldal ment kukába, mire idáig eljutottam” – meséli Virág Gábor, hogyan készült el első regénye, a másságról nyíltan beszélő Bukásra ítélve című kötet. A szerző azt is elárulja, mit gondol a könyvfóliázós rendelkezésről, miért keverte a komolyabb hangvételű szépirodalmat a krimivel, és hogy lehet címet adni egy olyan történetnek, amire „gyakorlatilag bármilyen cím illene is, meg nem is”.
Nem szükséges könyvtárnyi művet írni ahhoz, hogy híres legyen egy író. Van, akinek ehhez elég volt egyetlen remekművet letenni az asztalra. Ki a korai halála, ki a habitusa miatt nem folytatta.
Nácsa János A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától című könyvének (Ad Librum Kiadó) harmadik fejezetében botcsinálta nyomozónk a Csontváry Múzeumba látogat, ahol roppant különös dologra lesz figyelmes…
Martin Middlebrook: A somme-i csata első napja A brit hadtörténelem fekete napjaként híresült el 1916. július elseje, a somme-i csata kezdete. Az első világháború egyik legnagyobb összecsapásában ugyanis egyetlen nap alatt Anglia 60 000 katonáját veszítette el, akik közül 20 ezren meg is haltak. Bár a szörnyű öldöklés több mint négy és fél hónapon át folyt (egészen…
