Szerzőkeresztelő – avagy így válassz írói álnevet!

Az utóbbi időben több olyan író is interjút adott Könyv Gurunak, akik polgári nevük helyett álnéven adták ki könyvüket. Kíváncsiak lettünk, milyen szempontokat és szabályokat kell megfontolni, mielőtt kiválasztjuk új, a borítóra kerülő írói nevünket. Mai posztunkban megnézzük, milyen okokból szeretne valaki más néven írni, illetve tisztázzuk azt az 5 feladatot, amit el kell végezni a “keresztelő” előtt.

Milyen okokból választhat egy szerző álnevet?

Számos oka lehet, hogy valaki nem a saját, polgári neve alatt szeretne megjelentetni könyve(ke)t:

  • Megtorlástól való félelem
  • A magán- és a szakmai élet elválasztása
  • Egy másik, híresebb emberhez hasonló név miatt
  • A nevéből alkotható internetes cím (URL) már foglalt
  • Önmaga vagy a családja védelmében
  • Jobb marketinglehetőségek (ide tartozik, különösen Magyarországon, az angolszász hangzású név választása, amely bizonyos műfajokban csábítóbb az olvasók számára)
  • Polgári neve nem passzol a választott műfajhoz
  • Többféle műfajban (például romantikus és sci-fi, vagy tudományos ismeretterjesztő és thriller) alkot, és nem szeretné összezavarni a rajongókat
  • Csak szórakozásból

Néhány híres példa

J. K. Rowling (alias Joanne Rowling) kiadója nem szerette volna, ha az olvasók egyből tudják, hölgy a Harry Potter kötetek szerzője, mert akkor esetleg a fiúk kevésbé szívesen vették volna a kezükbe. Ezért kérte a keresztnév “monogrammosítását” (és egy nem létező második keresztnév betűjének betoldását).

Mark Twain (alias Samuel Clemens) révész volt, és a “Mark twain” egy szakkifejezés, ami azt jelenti nagyjából, hogy biztonságos a hajózás.

George Orwell (alias Eric Blair) elsősorban a családja biztonsága érdekében, a zaklatások elkerülése végett választott egy “jól hangzó angol nevet”.

A legfontosabb szabályok

A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk az álnévválasztásnál a sietség. Hajlamosak vagyunk ugyanis elfeledkezni, milyen óriási marketingértéke van egy névnek. Ez lesz a könyvünk borítóján, ez lesz a honlapunk címe, ezt fogják könnyen megjegyezni (vagy gyorsan elfeledni) az olvasók, rajongók. Szóval megéri betartani néhány alapszabályt:

1. A megfelelő életkort sugallja-e?

Nem mindegy, hogy a választott név hogy hangzik a célcsoportunk fülében. Egy névből is következtethetnek az olvasók a szerző korára, és például sokakat zavarhat, ha úgy érzik, az író jóval idősebb vagy fiatalabb náluk. Az Emil, Károly vagy Natália, Gizella keresztnevek például ma már ritkábbak, idősebb életkort sugallnak. Egy fiatalos angolszász név ugyanakkor elriaszthat idősebb olvasókat, mert úgy érzik, mit tud nekik mondani egy “tejfelesszájú” szerző. Alaposan tájékozódjunk tehát névválasztás előtt a célcsoportunk életkoráról! Érdemes például megnézni az általunk választott célközönség születési évében használt leggyakoribb keresztneveket, hogy olyat válasszunk, amely otthonosan hangzik számukra.

2. Nem műfajidegen-e?

Az írói álnév célcsoport és műfajfüggő is. Vagyis fontos végiggondolni, hogy milyen műfajban szeretnénk érvényesülni, milyen összetételű az olvasóközönség (férfiak és nők aránya, kora). Thrillert vagy sci-fit alighanem könnyebb eladni egy férfinévvel, míg romantikus művekhez jól illenek az ábrándos női nevek. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes átböngészni a hasonló műfajú könyvek szerzőinek címét, egyrészt orientálhat, másrészt adhat ötleteket is. Ha másra nem, például arra, hogy mit ne válasszunk már, mert foglalt.

3. Szabad-e még az interneten?

Nem kötelező, de nagyon ajánlott arra is figyelni, hogy a nevünkből képzett internetes cím (URL) szabadon megszerezhető-e. Bár Magyarországon ez korántsem általános az írók körében, de igencsak fontos szerzői honlapot készíteni (ennek hasznáról ebben a posztunkban írtunk bővebben). Ilyenkor pedig nemcsak elegáns, de felettébb praktikus is, ha egyszerűen a nevünk lesz az oldal címe: például tothjanos.hu. Ezt fogja ugyanis az internetes keresőoldal elsőként feladni, ha ránk kíváncsi valaki. A domainneveket itt is ellenőrizhetjük.

4 Könnyű megjegyezni és leírni?

Korántsem elhanyagolható szempont az is, hogy vajon mennyire könnyű megjegyezni vagy leírni az új nevünket. Egy rövid, jól hangzó név bizony sokkal gyorsabban eszébe jut az olvasóknak, ha például akár könyvesboltban, akár az interneten meg akarnák keresni a könyvünket.


Különösen fontos ez a szempont, ha nem magyar nevet keresünk magunknak, hanem az igencsak bevett hazai szokás szerint valamilyen angolszász változatot. Biztosnak kell lennünk abban, hogy ki fogják tudni ejteni a nevet a rajongók, nem törik bele a nyelvük, netán tévesztik el folyton a számukra semmit sem jelentő betűk sorrendjét. Ami írásban jól mutat a borítón, az kimondva már nem mindig olyan elegáns vagy menő. Választásunkhoz használhatunk akár álnévgenerátort is, például ezt, amelyen ugyan magyar neveket is lehet készíttetni, de arra, lehet, hogy jobb a saját fantáziánk.

5. Nem hasonlít valaki máséra?

Új nevünket abból a szempontból is körbe kell járnunk, hogy véletlenül (vagy szándékosan) nem hasonlít-e valamely híresebb ember nevére. Nem jó taktika, ha valaki más hírnevét akarjuk meglovagolni, mint a távol-keleti kamumárkák. Egyrészt nehezebb lesz egyedi weboldalcímet találni, másrészt az illető esetleges kudarcának vagy botrányának árnyéka ránk is vetülhet, harmadrészt a keresőoldalak és internetes áruházak is összezavarodhatnak (és minket elrejthetnek az olvasók szeme elől). Így talán érthető, miért lehet ránk nézve akár végzetes is egy nálunk híresebb személlyel azonos, vagy hozzá nagyon hasonló név választása.