„Nemrég egy fiatal lány egy engem ábrázoló rajzot tetováltatott a karjára. Szerintem ez is ér annyit, mint egy írószövetségi tagság”

Fáj még az egykori kiközösítés az Írószövetségből Nemere Istvánnak, de már hiába hívják, nem lép be. A Könyv Guru Kiadónál megjelent 772. kötete alkalmából készült beszélgetés második részében szó esik álnevekről, a legmaradandóbb művekről, tizennégy polcnyi saját könyvről és arról is, miért szeret az író beállni vásárokon, plázákban könyvet árusítani.

Read more

Hogyan adjunk ütős címet a könyvünknek?

Többet kell keresgélni egy jó címet, mint azt sok kezdő író gondolja. Ez lesz ugyanis a könyv egyik fő marketingeszköze, ezért érdemes körültekintően eljárni. Ebben a posztban a jó cím jellemzőit, és a megtalálását segítő kreatív gondolkodási folyamat legfontosabb eszközeit vesszük végig.

Read more

„A második kötetre teljesen ráéreztem a saját hangomra”

Kétrészes regényének második kötete is megjelent Kenéz Péternek, akinek csak részben könnyítette meg a dolgát, hogy nem sorozatot kellett írnia. A Végtelen az út, amelyen te jársz szerzője mesélt „ösztönös” döntésekről, baráti segítségről és az első kötet alapján leszűrt tanulságokról.

Read more

„Egy könyv akkor jó, ha mindenki más következtetést tud levonni belőle”

Először mások regényeit folytatta, aztán jöttek a saját a ötletei, a motivációban pedig sokat jelentett, hogy sok ezren olvasták és biztatták a Wattpadon. Ilyen kezdet után vágott bele nyomtatásban megjelenő trilógiájába D. B. Alíz, akivel az első kötet, az Éget a nap megjelenése kapcsán beszélgettünk.

Read more

„A sárkánnyal való találkozás próba elé állítja az embert”

Szocializálnak, tanítják a viselkedésformákat és a konfliktusok kezelését – hangsúlyozza Kurdi István illusztrátor, miért tartja fontosnak a meséket. Saját, egykor a gyerekeinek mondott történeteit rendezte kötetbe most megjelent Sárkányos mesék című könyvében, amit maga illusztrált és tördelt. A beszélgetésből az is kiderül, hogy bár a kiadás szabadságával elégedett volt, a kiadók hozzáállásával már kevésbé.

Read more

„Tudtam, ha erőltetem, gagyi lesz a történet és a stílus”

Milyen a jó disztópia, milyen szempontok alapján kell írói álnevet választani és hogyan kell visszafelé regényt írni? Ezekre a kérdésekre is választ ad Martin S. Key, alias Miskei Márton, akivel első regénye, az Egy harmonikus világvége kapcsán beszélgettünk.

Read more

„El kell fogadni az ellentmondásokat: sokféle Petőfi létezett, nem csak egy”

Orvosprofesszorként kezdett Petőfivel foglalkozni Kovács Adorján, akinek most jelent meg kismonográfiája a költőről, születése 200. évfordulója alkalmából. A szerzővel készített interjúból kiderül, hogy miért ellentmondásos Petőfi életműve, miért nem ismerik jól a magyarok sem, és mi volt a titka, hogy fél év alatt össze tudott állítani egy komoly szakirodalmi hivatkozásokkal teli kötetet.

Read more

„Szerették, hogy »ki merem tenni a lelkemet«”

Az olvasók és a média is szerette Nagy Eszter első kötetét, így máris jelentkezett a folytatással, a Már megint… Naugye című naplóregénnyel. Mint a szerző Könyv Gurunak elmondta, bármennyire is szókimondó, minden azért nem kerül be a könyveibe, a gyerekeivel jóváhagyatja a róluk szóló részeket, és előfordult, hogy munkahelyi tárgyalás közben kapta elő valaki a könyvét.

Read more

„Az elsődleges kézirat nem piszkozat volt, hanem maga regény”

Keserű ifjúkori élettapasztalata ihlette új regényének történetét, ami rögtön trilógia lett – meséli Balogh Szilárd a Hajnalig I. című kötetéről. A beszélgetésből azt is megtudjuk, mire kell vigyázni, ha az ember nem számítógépen írja a regényét, és hogy mit neveznek a Vajdaságban „sanknak”.

Read more

A tél még igazi tél, a főszereplők pedig nem a telefonjukat nyomkodják

Nem használ közösségi médiát, és megtapasztalta már, hogy az iskolában nem szeretik, ha valaki „telefonozás” helyett olvas. Ezeket is elárulta magáról Arnold Kinga Anna, akivel első regénye, Az Éjfél-völgyi Gimnázium kapcsán beszélgettünk. De mesélt az ihlető olvasásról és a családi támogatás jelentőségéről is.

Read more