„Ha mindezeket nem örökítem meg, velem együtt a sírba kerül”

Gyerekkori barátjának kezdte leírogatni élete (életük) történetét, majd mások is biztatták: csináljon könyvet izgalmas jegyzeteiből. Így kezdődött Háry Pál memoárjának története, aki azt is elmeséli, hogy miért Világközepi élményeim lett a kötet címe, miért nem szabad csak úgy berakni különféle fiókokba a jegyzeteket, és milyen Amerikából telefonon keresztül írni egy könyvet.

Read more

„Mindent meg kell élni: a fájdalmat, a haragot, a szomorúságot is”

Csak akkor tudunk meggyógyulni egy szétesett párkapcsolat traumájából, ha előtte teljes mértékben átéltük a gyötrelmeket is – fogalmaz Ángyán Patrícia, aki első regényében egy ilyen felemás gyógyulási történetet mesél el. A Szakításunk naplója című kötet szerzője elmeséli, hogy szippantja be újra és újra az alkotófolyamat, és azt is, mi tudja leginkább kizökkenteni a munkából.

Read more

„Kifejezetten örülök, hogy olyan témáról írhattam, ami a legtöbb ember számára tabu”

Nem fél attól Szabics Adrienn, hogy erotikus írónak skatulyázzák be, miután olvasói biztatásra írt sokkal részletesebben és szókimondóbban az intim pillanatokról második regényében, A prostituált hercegnőben. A szerzővel arról is beszélgettünk, milyen formában inspirálták még az olvasói visszajelzések, és hogy mitől félt igazán a második regényét írva.

Read more

Számít az, hogy jelen vagy múlt időben írjuk a regényünket? És ha igen, melyiket válasszuk?

Még írás előtt el kell dönteni, hogy jelen vagy múlt időben meséljük a regényünket. De milyen szempontok alapján döntsünk? FIlmszerűbb, közvetlenebb történetet akarunk, vagy összetettebb karaktereket és jól szerkesztett cselekményt? Könyv Guru tanácsai az igeidők használatáról.

Read more

Hogyan írjunk képről? A Dixit mint ihletforrás

Tökéletes társa lehet az íróknak a Dixit kártyajáték, amelynek képeitől beindul az író fantáziája.

Read more

Honnan merítsünk friss inspirációt, hogyan keressünk új ötleteket?

Újévi fogadalmak és írói válságok idején is szükség lehet friss ötletekre a továbblépéshez. Könyv Guru segít, hogy megtaláljuk az új témát (szereplőt vagy regénykezdést), akár az „utcán hever”, akár a „buszon ül”, akár a „múzeum falán lóg”.

Read more

Gépírók társasága

A mesterséges intelligencia és a történetírás

Read more

„Már az első szót úgy vetem papírra, hogy tudom, annak milyen kifutása lesz két vagy tíz fejezet múlva”

Milyen lehetett a Mars őskora – ezen töprengett T. B. Byrt ey unalmas statisztika órán, majd vett egy nagy levegőt, és – kilenc év alatt – írt egy 480 oldalas, izgalmas fantasy regényt erről. A néma csillag dala szerzője a beszélgetésben elárulja, mi a nehéz a terraformálásban egy regény írásakor, és azt is, miért nehéz az égtájakat meghatározni egy idegen bolygón.

Read more

Hogyan írjunk téli történetet?

Hogyan zárjuk össze a szereplőket, vagy tegyük ki őket veszélynek, hogy abból érdekes fejlemények következzenek? A téli történet írásának titkai.

Read more

„A vezér kiemelkedéséhez kedvező talajt jelentenek a válsághelyzetek”

Az utóbbi évtizedekben könnyebb a világot megérteni a „vezérdemokrácia” elméletének segítségével, mint a hagyományos „liberális demokrácia” fogalmi eszközeivel – állítja Körösényi András, a Politikatudományi Intézet kutatóprofesszora. Ő az egyik szerkesztője egy új tanulmánykötetnek, amit Vezérdemokráciák a világban – Macrontól Erdoganig és Trumpig címmel adott ki az Az Ad Librum Kiadó és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete. A beszélgetésben szóba került, hogy miért mostanában terjedt el ez az államforma, milyen vezetőkből lehet vezér, mely államokhoz hasonlít e téren Magyarország, és miért nem lehet konszolidálni egy kialakult vezérdemokráciát.

Read more