Hidratáljunk és aludjunk eleget, tartsuk be a napirendünket, és rendszeresen olvassunk a magunk örömére. Néhány javaslat azok közül, amelyek betartásával elkerülhetjük az írókat is fenyegető kiégést.
Az alábbiakban Mester Györgyi szerzőnk novellája olvasható, akinek könyvei itt tekinthetők meg. Ki ne ismerné a szólást, miszerint „a téma az utcán hever”. De bizonyára kevesen tudják, hogy a mi falunkban milyen esemény adott rá okot, hogy a szólást magunknak kisajátítsuk… Kis településünk nem mindennapi, jól ismert figurája volt Kokas Bálint, akit ifjú korában „Nyakas…
Ábrándozás vagy hétköznapi tevékenységek közben jó eséllyel születnek kreatív gondolataink, de a közösségi médiában is belebotolhatunk olyan ötletbe, ami segít a regényírásban. A halogatásról másképp.
Csak ihletből ír és semmit sem javít a versein, amelyeket jobban szeret „karcolatokként” definiálni. A 19 éves Rajczi Regővel Félhomályos karcolatok című első kötete kapcsán írói munkamódszerről, menekülésről és a vers lényegéről beszéltünk.
Íróknak első a szöveg, de azért, ha már kész vagyunk, nem árt átnézni a helyesírást is. Krisz ezúttal a gondolatjellel és kötőjellel kapcsolatos tudnivalókat foglalj össze.
Verseimet ennek az útnak egy szakasza és a vele járó millió kérdés írta, és, bár korántsem ért véget, nagyon hálás vagyok minden olyan érzésért, eseményért, amelyet nem tudásommal és nem tudatosságommal teremtettem, okoztam, hisz nélkülük sem kérdések, sem ezek a versek nem lennének.
Egy szülőnek arra is készen kell állnia, hogy a fáradtan kitalált meséből könyvet írjon – derül ki Nyakas Tibor történetéből, akinek most jelent meg első kötete, A két oroszlán. A szerző arról is beszél, hogy miként lettek az ikerlányaiból oroszlánkölykök, milyen a jó mese és mire használta a mesterséges intelligenciát a könyvírás során.
Hogy olvassunk „írószemmel”, tudatosan, vagyis úgy, hogy jobbá váljon az íráskészségünk az olvasás által? Könyv Guru tanácsai kezdő szépíróknak olvasási szokásokról, könyvelemzésről.
Hogyan és hol kezdjük elmesélni történetünket, hogy az felkeltse az olvasó kíváncsiságát? Hiszen annyi, de annyi belépési pontja lehet egy jó sztorinak!
Egy papírlapon két buborék közé húzott egy egyenest, és azt kezdte feltölteni eseményekkel, a hősei előtt tornyosuló akadályokkal – mesél a történetszerkesztés folyamatáról Pap Endre, akivel Verseny a Halállal című új kötete kapcsán beszélgettünk. Szó esett még összevegyített ötletekről, az „idő” szerepéről és izgalmas anakronizmusokról.
