A könyvnek összességében véve van egyfajta fanyar humora, illetve időnként elég nyersen fogalmaz, talán azért, hogy ezzel is közelebb érezhesse magát az olvasó az íróhoz. Az események végigkövetése és az élmények megosztása naplószerű, a szerző stílusa közvetlen, nem riad vissza attól, hogy a társadalomban alapvetően kényesnek számító témákról is nyíltan írjon. Ettől függetlenül nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy mennyire nehéz témát dolgoz fel, mégis egy könnyebben befogadható formában.