Novellák után különleges verseskötettel jelentkezett Mihály András, aki az Elképzelt utak. Versek és kép-emlékek című kötetben úti élményeit és fotóit rakta párba. Az interjúban beszélt a születéstől az elmúlásig és tovább tartó emberi utazásról, az idő múlásáról és a regényírás nehézségeiről.
Milyen a tökéletes feleség? Létezik-e egyáltalán és vajon észrevesszük-e ha velünk él? Mester Györgyi tükröt tartó novellája.
Befutott íróknak sem derogált, hogy más nevében írjanak könyvet, de fordítva is igaz: volt olyan, akinek többé-kevésbé titokban szorgos kollégákat kellett alkalmaznia, hogy bírja a töméntelen megrendelést – derül ki a sokszor az „igazi” szerzők hátterében maradó szellemírókkal foglalkozó sorozatunk első darabjából. Egy évvel halála előtt, már torokrákkal küszködve fogott emlékiratai megírásába az amerikai polgárháború legendás veterán…
„Nem tudom, miért kezdtem írni. Nem tudom, miért kezd írni bárki is. Talán unatkoznak vagy kudarcot vallottak valami másban”. Ez a kissé cinikus és meglehetősen pesszimista idézet Cormac McCarthytól, Az út és a Nem vénnek való vidék szerzőjétől származik, és aligha illik a könyvírásba kezdők többségére. Ahogy valószínűleg az sem igaz, hogy az emberek többsége pénzért…
Régi kérdés, hogy segíti-e, vagy hátráltatja inkább a zenehallgatás az írást. Könyv Guru tudományos és szubjektív érveket sorakoztatott fel, hogy a végére járjon a vitának.
Miért nem jó minden esetben, ha gondosan előre megtervezzük a regényünket? Mit jelent az, hogy írás közben „fedezzük” fel a sztorit? Tanácsok rendhagyó regényíráshoz.
Krisz a jó regényfelépítés egyik modelljét, a tükröző dramaturgiát elemzi a Harry Potter-sorozat segítségével.
A napi kemény fizikai munka után írta emlékeknek álcázott, valódi emlékeket felidéző regényét Tóth János Zoltán. Az Erre mit lépsz, Kishaver? című kötet szerzőjével az akváriumokról, egy minden reggelre elsüllyedő ladikról és a valódi boldogságról is beszélgettünk.
Deák Ágnes: „Zsandáros és policzájos idők”. Államrendőrség Magyarországon, 1849-1867 Alighanem kevés olyan olvasója lesz ennek a pazar monográfiának, aki ne a 398. és a 605. oldalon kezdené a vaskos kötet „olvasását”. A tartalomjegyzék szerint ugyanis ott található „néhány portré a rendőrkonfidensek világából”. A könyv végén fellelhető mellékletben pedig ott a „lista” az utókor által…
