Mi kell a kreativitáshoz?
A fókuszálás a kreativitás ellensége – állítja Krisz ebben az írástechnikai cikkben.
Elolvasom!
„A kezdő szerző egyedül van a rengetegben”
Nehéz hétköznapi témákat is el lehet mesés formában magyarázni a gyerekeknek – vallja Balázs Anita, akinek második kötete bizonyítja ezt. A Századunk meséi szerzőjével a könyvkiadás buktatóiról, az olvasói visszajelzések hasznáról és az elsőkönyvesek kötelező türelméről is beszélgettünk.
Mitől lesznek érdekesek és emlékezetesek a szereplőim? Karakterfejlesztési tanácsadó
Nehéz jó regényt írni egydimenziós, sótlan szereplőkkel. Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak az egyes karakterek kapcsán, hogy minél élethűbb figurákat alkothassunk, akik nem mind ugyanúgy beszélnek és viselkednek, mint mi?
„Bevontam a gyerekeimet az írás folyamatába, ők voltak az első kritikusaim”
A gyerekei azért hagyták írni, hogy aztán meseként meghallgathassák, milyen volt anya gyermekkora – mondja Henn Edith, akivel Felhőtlen éveim című kötete kapcsán beszélgettünk. A tizenhét év után napvilágot látott szöveg szerzője gondolkodás nélkül, „teljes lényével” ír, és úgy érzi, hogy az élet igazán édes íze, mintha megkeseredett volna manapság.
„Igyekeztem arra fókuszálni, hogy a vámpírlét hányféleképpen nehezítheti meg valakinek az életét”
Tudomása szerint más még nem ábrázolta ilyen egyénien a vámpír és a vérivás viszonyát – fogalmaz W. L. Know, akivel most megjelent első regénye, a Gourmet kapcsán beszélgettünk. Mit tanult Bram Stokertől és Anne Rice-tól, miben különböznek a mesebeli sárkányok a vámpíroktól, miért praktikus egy angolszász szerzői név?
„Amikor elkezdek egy történetet írni, általában nem tudom, mi fog történni a következő oldalakon”
Annyi történet van a fejében, hogy akkor sem tudná mind megírni, ha csak ezzel foglalkozna – állítja Halusz Léna, akivel második mesekönyve, az Állatkommandó – Az elromlott kiívánságkút megjelenése alkalmából beszélgettünk. A szerző azt is megosztja, mi hiányzik szerinte a mesekönyvpiacról, hogyan születnek az Állatkommandó vicces karakterei és mi védi meg az írói kiégéstől.
Írói tippek az ókorból: Marcus Aurelius módszertana
Marcus Aurelius, a híres császár naplóírása jó példát mutat a mai íróknak is.
„Miért lennék én idegen bárhol az emberek között?!”
„Bugyogtak, forrtak, kikívánkoztak” szentföldi barangolásainak élményei Kiss Juditból, ezért írt belőlük könyvet Izrael színei címmel. A bő két évtizede megírt szöveg első kiadása azonban, mint meséli, félrecsúszott, ezért volt szükség most másodikra. A beszélgetésből kiderül az is, milyen volt ateistaként a Szentföldön kóborolni, hogyan élte túl az életveszélyes helyzeteket, és miként látja az izraeli-palesztin konfliktust a hétköznapokban.
Mit csináljak a regényem első szövegváltozatával, hogy nyugodt szívvel adhassam oda a kiadónak? Alapvető szerkesztési fogások
Azt hisszük, hogy az utolsó mondat után tett (három) ponttal véget ért a regényírás folyamata? Aligha. Ekkor kezdődik csak a munka a szöveggel: a szerkesztés nemszeretem-de-ki-nem-hagyható feladata. Professzionális tippjeink az egyszerűen, magunk által is elvégezhető szerkesztéshez, hogy végül a kiadónak leadott szövegünk is profi legyen, amennyire csak tőlünk telik.
„Az írás szent és sérthetetlen, mindenki a maga stílusában kell, hogy alkosson”
Egy írótáborban kapott visszajelzésekből merített erőt a Dunaszerdahelyen élő Mlčúch Brenda Nicole, hogy a korábban csak az asztalfióknak és a családnak készült szövegei után regényírásba és -kiadásba is belevágjon. A Krokodilkönny címen a Könyv Guru Kiadó gondozásában megjelent kalandregény szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy miért épp e vérszomjas(nak gondolt) hüllő körül forog a cselekmény, mit csinált, amikor hónapokig nem jutott eszébe semmi, és mit szólt Lőrincz L. László bestsellerszerző, amikor még kiadás előtt elolvasta a regényét.