Mik azok a lépések, amelyeket magunk is megtehetünk a kéziratunk javítgatása érdekében? Mitől fogja majd a kiadói szerkesztő is szívesen kezébe venni a regényünket? Tippek az otthoni szerkesztéshez.
Hering Zoltán József Lelki aikido könyvéből hoztunk részletet, amiben a szerző célja, hogy a saját élményei és a pszichológiai irodalom alapján felkeltse az olvasókban az önmagukra találás élményét, hogy azok passzív szenvedőkből életük aktív szereplőjévé válhassanak.
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy szerettünk volna írni, mégsem sikerült. Megláttuk a fehér lapot vagy végigolvastuk az eddig írtakat – és egy sort sem bírtunk leírni.
Vagy az történt, hogy volt egy félkész kéziratunk, és ugyan éreztük, hogy írni kellene, mégsem tudtuk magunkat rászánni, hogy leüljünk.
Ekkor hajlamosak vagyunk magunkon kívül keresni a hibát és a megoldást, pedig érdemes először saját magunkba néznünk.
Mi az oka annak, hogy nem megy az írás?
Ne írjunk 3 hónapnál hosszabban; az olvasó barát és nem ellenség; kapcsold le az internetet írás közben; és még további 10 jó tanács a legjobbak tapasztalatából.
„A személyiségünket ne adjuk fel, s mindig legyen kritikai érzékünk, empátiánk, bármi is történik körülöttünk” – ost meg egy fontos tapasztalatot Versényi Anna, amit neves történelmi alakokkal teletűzdelt családtörténetének írása során szűrt le. Könyv Guru interjúja az Elejtett példányok szerzőjével.
A legtöbb író munka mellett írja a történeteit. Jellemzően nem ebből él, vagy még ki sem adták az első könyvét; szeretne író lenni, de még nem érzi magát annak. Vajon fontos-e, hogy ez esetben is legyen írói rutinja, legyenek az írással kapcsolatos megszokásai?
Nádasi Krisz tanácsai
A karácsony előtti utolsó hajrában még gyorsan hoztunk egy könyvajánlót, hátha pont passzol majd a fa alá. Ezúttal a sci-fi rajongóknak kedveskedünk Keszi Csaba Három perce még éltem című könyvével.
Hogyan lehet könyvmarketingre használni a videó-előzetest? MIlyen dilemmákkal szembesül az író címadás közben? Milyen a jó sci-fi? Egyebek mellett ezekről is beszélgettünk Keszi Csabával új regénye, a Három perce még éltem kapcsán.
A dimbes-dombos tájat véget nem érő, örökzöld mohatakaróként borította a fenyves. Betakarta, elfedte a föld testén sebként csúfoskodó hasadékokat, éles peremű sziklakinövéseket. Ha valaki belehallgatott az erdő csendjébe, a madárfüttyön kívül a fák lélegzését is hallhatta. Béke és nyugalom honolt a tájon.
A hatalmas, délceg fenyőóriások évszázadok óta népesítették be a lankákat, s ha egy-egy fa öregség miatt kidőlt, közéjük szorgos kezek új, fiatal csemetéket telepítettek.
