Könyv+Alkotó
Tippek és ismeretek könyvírásról és könyvkiadásról.
Osgood jéghegy-modellje (Mi köze ennek az íráshoz?)
Vissza-visszatérő kérdés az írók körében: mennyire hagyatkozhatunk a fantáziánkra? Vajon jobb arról írni, olyan világról, olyan kultúráról, amit ismerünk? Vagy rendben van, ha mi egészítjük ki, esetleg mi találjuk ki mindezt?
Egy megunhatatlan mese története
Nagymamája emlékét örökítette tovább, amikor kötetbe rendezte legkedvesebb gyerekkori meséjét Harmati Erzsébet. A Babahercegnő kötet szerzője a mese felidézésének és a gyerekkori emlékek megrajzolásának nehézségeiről is beszélgettünk.
„Elhangzott a legfontosabb mondat is: »tényleg minden így történt, ahogy leírtad!«”
Saját családjának megrázó története után a szülőfalujának históriáját is feldolgozta Kerekes Anna. Az eleki svábok hagyatéka kötet szerzőjével kihagyott kényes részletekről, a kutatómunka nehézségeiről és a NER nemzetiségi politikájáról is beszélgettünk.
„A sárkánnyal való találkozás próba elé állítja az embert”
Szocializálnak, tanítják a viselkedésformákat és a konfliktusok kezelését – hangsúlyozza Kurdi István illusztrátor, miért tartja fontosnak a meséket. Saját, egykor a gyerekeinek mondott történeteit rendezte kötetbe most megjelent Sárkányos mesék című könyvében, amit maga illusztrált és tördelt. A beszélgetésből az is kiderül, hogy bár a kiadás szabadságával elégedett volt, a kiadók hozzáállásával már kevésbé.
Hogyan írjunk sorozatot? 2/2. rész
A mai és az előző havi cikkben a sorozatokkal foglalkozunk: az előző hónapban a felsőszintű tervezésen volt a hangsúly, ma a részletekbe megyünk bele, és a romantikus sorozatok is terítékre kerülnek!
„Tudtam, ha erőltetem, gagyi lesz a történet és a stílus”
Milyen a jó disztópia, milyen szempontok alapján kell írói álnevet választani és hogyan kell visszafelé regényt írni? Ezekre a kérdésekre is választ ad Martin S. Key, alias Miskei Márton, akivel első regénye, az Egy harmonikus világvége kapcsán beszélgettünk.
„El kell fogadni az ellentmondásokat: sokféle Petőfi létezett, nem csak egy”
Orvosprofesszorként kezdett Petőfivel foglalkozni Kovács Adorján, akinek most jelent meg kismonográfiája a költőről, születése 200. évfordulója alkalmából. A szerzővel készített interjúból kiderül, hogy miért ellentmondásos Petőfi életműve, miért nem ismerik jól a magyarok sem, és mi volt a titka, hogy fél év alatt össze tudott állítani egy komoly szakirodalmi hivatkozásokkal teli kötetet.
Milyen címet adjak, hogy eladja a könyvemet?
A cím az első, ami megfogja az olvasót, ezért egyáltalán nem mindegy, mi kerül a borítóra. Ne várjuk, hogy elsőre sikerül, és nyugodtan kérjünk tanácsot másoktól! Néhány ötlet és szempont, hogy a legeredetibb címet adhassuk a könyvünknek.
„Szerették, hogy »ki merem tenni a lelkemet«”
Az olvasók és a média is szerette Nagy Eszter első kötetét, így máris jelentkezett a folytatással, a Már megint… Naugye című naplóregénnyel. Mint a szerző Könyv Gurunak elmondta, bármennyire is szókimondó, minden azért nem kerül be a könyveibe, a gyerekeivel jóváhagyatja a róluk szóló részeket, és előfordult, hogy munkahelyi tárgyalás közben kapta elő valaki a könyvét.
„Az első húsz oldal kétszer izzasztja meg a szerzőt: először, amikor megírja, másodszor, amikor kidobja”
Ha újrakezdhetné, lazábban írna – vallotta be Gulyás Gábor, akinek most jelent meg első regénye, az Örökpanoráma. A szerző elmeséli a cím izgalmas születését, és azt is, hogy miért elsősorban saját magának írta a történetet.