Könyv+Alkotó
Tippek és ismeretek könyvírásról és könyvkiadásról.
„Nemcsak az ördög, de az igazság is a részletekben van”
Milyen lenne Stendhal klasszikus regénye, a Vörös és fekete a mai korba helyezve? Ezt a kérdést válaszolta meg Albert Csilla új regényével, a Mészáros Julianna biciklije című kötettel. A szerző arról is mesél, hogyan segítették a barátok a mű megszületését, és mi volt a legnehezebb a „parafrázis-regény” megírásában.
„Örömteli diadalmenet helyett sok kínnal, könnyel, keservvel találkoztam”
Laikus kíváncsisággal kezdett az LMBTQ-közösség titokzatos világának bemutatásához L. Murányi László, akinek munka közben aztán a saját előítéleteivel is meg kellett küzdenie. A szivárvány árnyéka című kötet szerzője a nehéz kérdések és súlyos történetek mellett arról is mesél, hogy rutinos riportkönyv-készítőként hogyan vág bele egy ilyen kényes témába.
Mennyire legyen igaz az igaz történetünk? 1. rész
Memoárt írni nemcsak jó, hanem kifejezetten kötelező. Kifejtettem már korábban a véleményemet, miért tartom fontosnak, hogy mindenki írja meg az élete eseményeit. Arról is írtam egy háromrészes cikksorozatot, hogyan írjuk meg és rendezzük az emlékeinket. (Itt található az első, a második és a harmadik része.) Két új cikkben szeretném bővebben kifejteni, mennyire fontos, hogy a memoárunk ne csak igaz, hanem élvezhető is legyen.
„Vázlatokat, karakterlistát és családfát is készítettem”
Unaloműzésképpen kezdett novellát írni egy borongós délután az őszi szünetben, de mivel ennek „korlátai” szűknek bizonyultak, végül négyszáz oldalas detektívregény lett belőle – meséli Bencze Lilien Alexa, akinek most jelent meg első kötete, Az ördög játszmája címmel. A Könyv Guru Kiadónál megjelent viktoriánus korabeli krimi szerzőjével beszélgettünk a csavaros sztorik összeállításának kulisszatitkairól, hogy milyen címötleteket vetett el, mire rátalált az igazira, mikor van ideje könyvet írni egy iskolásnak és milyen érzés volt kézbevenni első könyvét.
„Jobban tennénk, ha mindig ragaszkodnánk az igazsághoz”
Hogyan kapcsolódhat egy trilógia részévé két történet, ami ugyanazon a helyszínen játszódik több száz év különbséggel? Egyebek mellett erre is választ ad Péntek Kamilla, akivel új regénye, A másik Malody lány megjelenése kapcsán beszélgettünk.
Így írjuk meg a regényünk első oldalát, hogy az olvasó ne akarja letenni a könyvet
Tájleírás vagy egy viccesen esetlen főszereplő tűnjön föl a regényünk első oldalán? Mennyit kell beszélni a helyszínről és a hány szereplőt érdemes bemutatni az elején? Néhány alapvető szabály, hogyan kezdjük ígéretesen a regényünket.
„A jó költő a tartalmi sűrítés mestere”
Tizenötször is átolvasta a Darukirályfit, mire elküldte a kiadó(k)nak elbeszélő költeményét Szepes Márton. A történet alapvetően „esti mese”, amihez valódi festmények készültek illusztrációként, meséli a szerző, akinek a legtöbb fejfájást az okozta, hogyan tudja a tartalmat összehangolni a szótagszámmal.
„Azért kezdünk el egy könyvet olvasni, hogy kizökkenjünk a hétköznapokból”
Meg akarta írni azt a romantikus regényt, amelyik végre úgy végződik, ahogyan ő elképzeli – meséli Szabics Adrienn, hogyan született meg a Szívzavar. Az interjúban mesél még a mindig kéznél lévő kis jegyzefüzetről, és arról, hogy oldotta meg, hogy hitelesnek tűnjön az Amerikában játszódó történet.
Kis piros labda vagy piros kis labda?
Általános írástechnikai jótanács, hogy ne használjunk túl sok jelzőt. Hogy mégis mennyi a túl sok? A puding próbája az evés, nézzük meg!
Lépjünk ki a komfortzónánkból és inspirálódjunk más műfajokból!
Bármennyire is nehéz elhinni, egy költőtől vagy önsegítő könyv szerzőjétől is sokat tanulhat egy regényíró. Új szavak, stílus, rendhagyó történetvezetés vagy szokatlan hangulatteremtés – meglepő ötletek származhatnak a sajátunktól eltérő műfajok (figyelmes) olvasása közben.