Könyv+Alkotó
Tippek és ismeretek könyvírásról és könyvkiadásról.
„Köszönöm, most már jól alszom”
A mostani háború kavarta fel Szabó Zsuzsi évtizedekkel ezelőtti traumatikus emlékeit, és ennek hatására jelentette meg az 1986-os jemeni polgárháborúban átéltekről készült naplókötetét. Egy könyv megírása és kiadása gyógyító folyamat lehet – erősítette meg, de mesélt arról is, hogyan élte meg egykor a legreménytelenebb pillanatokat, és miként győzte le most a kétségeit.
„A meséim alapot nyújtanak a témák közös továbbgondolására”
Újságírói pályáját hagyta ott a meseírásért Balázs Anita, akinek első kötete a modern kor jelenségeit, eszközeit igyekszik elmagyarázni a kicsiknek. A Meseköntösben a 21. század szerzője azt is elárulja, kik segítették szakmailag a meseírásban, és hogy partiumi magyarként miért volt fontos számára magyarországi kiadónál megjelentetni a könyvét.
Ha ezeket a lépéseket követi, könnyedén regénnyé formálja az élettörténetét
Mitől lesz regény a saját életünk története? Minden esetben mi vagyunk ennek a főszereplői? Miért fontos az emlékezet és miért jó néha rosszul emlékezni? Írótanácsok önéletrajzi regényt alkotóknak.
Mi az a stílusfüzet?
Az írónak több füzete is van, ahogy az írás maga is sokrétű. A stílusfüzetbe azokat a részeket másoljuk ki az olvasott könyvekből, melyek nagyon tetszenek nekünk.
„66 évet próbáltam érthetővé tenni az életemből”
Miért hangyákról kezdett gyerekként írni? Milyen módszerrel idézte fel a régi történeteket? Kik segítették a kötet összeállításában? Hogyan képzeli az olvasóit? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad Dörfler Katalin, aki mozaikszerűen foglalja össze életének legkedvesebb történeteit Belenéztem a Napba című kötetében.
„Nemrég egy fiatal lány egy engem ábrázoló rajzot tetováltatott a karjára. Szerintem ez is ér annyit, mint egy írószövetségi tagság”
Fáj még az egykori kiközösítés az Írószövetségből Nemere Istvánnak, de már hiába hívják, nem lép be. A Könyv Guru Kiadónál megjelent 772. kötete alkalmából készült beszélgetés második részében szó esik álnevekről, a legmaradandóbb művekről, tizennégy polcnyi saját könyvről és arról is, miért szeret az író beállni vásárokon, plázákban könyvet árusítani.
Hogyan adjunk ütős címet a könyvünknek?
Többet kell keresgélni egy jó címet, mint azt sok kezdő író gondolja. Ez lesz ugyanis a könyv egyik fő marketingeszköze, ezért érdemes körültekintően eljárni. Ebben a posztban a jó cím jellemzőit, és a megtalálását segítő kreatív gondolkodási folyamat legfontosabb eszközeit vesszük végig.
„Naponta 40-45 ezer karaktert írok, ha esik, ha fúj”
A világ legtermékenyebb szerzője olykor még elmegy személyesen anyagot gyűjteni a történet helyszínére – tudtuk meg Nemere Istvántól, akivel 772. megjelent könyve alkalmából beszélgettünk a regények tervezéséről, hajnali munkakezdésről, és a történetekben előforduló esetleges ismétlődésekről.
„A második kötetre teljesen ráéreztem a saját hangomra”
Kétrészes regényének második kötete is megjelent Kenéz Péternek, akinek csak részben könnyítette meg a dolgát, hogy nem sorozatot kellett írnia. A Végtelen az út, amelyen te jársz szerzője mesélt „ösztönös” döntésekről, baráti segítségről és az első kötet alapján leszűrt tanulságokról.
„Egy könyv akkor jó, ha mindenki más következtetést tud levonni belőle”
Először mások regényeit folytatta, aztán jöttek a saját a ötletei, a motivációban pedig sokat jelentett, hogy sok ezren olvasták és biztatták a Wattpadon. Ilyen kezdet után vágott bele nyomtatásban megjelenő trilógiájába D. B. Alíz, akivel az első kötet, az Éget a nap megjelenése kapcsán beszélgettünk.