Könyvírás és könyvkiadás
Interjú írókkal és könyvesekkel.
Egy fodrásznál hallott válástörténet ihlette meg Husz Mariannt, hogy megküzdésregényt írjon egy 50 feletti nő szemszögéből. A Talpra esni kötelező szerzője azt is elárulja, milyen tanácsot kellene minden nőnek megfogadni, miként oldotta meg, hogy olyan sokféle női sorsot beépíthessen a sztoriba, és hogyan mentette meg egy informatikus a már elfeledett, félig kész kéziratát.
Read more
„Mivel nem kell az elfogadottságból élnem, lehetek kedvem szerint merész” – vallja Folk György, aki új regénnyel jelentkezett. A Centreville, Utopia szerzőjével arról is beszélgettünk, hogy milyen dühből írni, miért tartott bő évtizedig az új kötet elkészítése és kiadása, és milyen regényt érdemes írni.
Read more
Mi teszi emberré az embert, hogyan tesz manipulálhatóvá az iskolarendszer, mit jelent a szabad akarat és miért érezheti gyávának magát valaki akkor, ha csak szeretné elkerülni, hogy kegyetlen legyen? Ezekről is beszélgettünk Szekeres Ibolyával Emberség! Esszék és történetek című új kötete alkalmával. Meg arról is, hogy mikor ideális egy szerzőnek leadni a kéziratát a kiadónak.
Read more
Identitáskeresés egy orvostanhallgató szemével, a szavak nélküli kapcsolat lehetőségei és kihívásai – ilyen témákat boncolgat Németh György Gábor új regényében, a Virgóban. Arról is beszél, hogy milyen volt férfiként egy nő szemével megírni a történetet, miért utalt a szüzességre a címben, és miért nem tervezett folytatást a regényének.
Read more
Egy makacs gondolatból induló éber álmodozással kezdődött, majd Messenger-hangüzenetekkel folytatódott a regényírás – meséli Becca Violiny, a Deveno – Az érzelmek harca című romantikus krimi szerzője. A beszélgetésben szó esik még a „rosszlány” és a „jófiú” kapcsolatáról, álnévválasztásról és arról, miért kellett rögtön egy trilógiával kezdenie a könyvírást.
Read more
Egy álomból született Az igazság tüze fantasyregény alapötlete, amit aztán az akkor tizenöt éves Király Ella többkötetes regényfolyammá fejlesztett. A szerzővel beszélgettünk még a barátaira hasonlító karakterekről, a világépítés buktatóiról, a kézirat „kötelező olvasmánnyá” válásáról és párnadobálós bétaolvasókról.
Read more
A Covid-járvány alatt szórakoztatta magát azzal, hogy emlékeiben újraélte korábbi utazásait, ám ezekből a virtuális kalandozásokból végül könyv született – meséli Laczkó Zsuzsa Túl a negyvenen – Úti élmények, úti kalandok negyven országban című kötete kapcsán. Egy sztorizós, kedvcsináló kötet fiktív levelekkel és kínos esetekkel.
Read more
Egy este, lefekvés után született meg a történet magva, ami aztán nemcsak többrészes regényfolyammá nőtte ki magát, hanem az életét megváltoztató felismeréshez is vezetett – meséli A. L. Kovács Szilárd Regalion – Hatalomvágy című első kötete kapcsán. Hogy tartotta számon a rengeteg szereplőt, miért készített olvasói segédletet a kötet végére, és mit tudott rábízni a mesterséges intelligenciára?
Read more
Nála nem foglalkozási ártalom, hogy a világ jelenségei mögött mindenütt matematikát lát, de az sem veszít semmit, aki nem így gondolkodik – hangsúlyozza Kertész Viktor matematikuspofesszor. Új könyve, az Egyszerű? Bonyolult? kapcsán mesél az ismeretterjesztő könyvek megírásának nehézségeiről, és a matematikatanítás hiányosságairól.
Read more
Egy mese legyen nyelvileg igényes, kellően fordulatos és életkornak megfelelő benne a kép és szöveg aránya – vallja Haraszti Judit, aki egy meserajzkészítő pályázattól jutott el a saját mesekönyv készítéséig. Az Erdőn-mezőn, égen-földön. Évszakok meséi című kötet szerzője beszélt a kötet mélyebb tanulságairól és hogy mit tanult ő gyerekkora meséiből.
Read more